Kémiarecenzens Szatmárnémetiből
Utoljára módositva: 2019-02-07 14:27:10

A New York-i (USA) székhelyű International Journal of Pharmacy and Chemistry tudományos folyóirat felkérte dr. Átyim Pált, hogy vállalja el a publikációi recenzálását, szakmai felülvizsgálását. Az alábbiakban vele beszélgettünk életéről és munkásságáról.

 

Dr. Átyim Pál több mint négy évtizede a mostani Ioan Slavici Főgimnázium (volt Zárda iskolaközpont) kémiatanára, az Aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Karának docense, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

— Hogyan lett kémiatanár?

— Hatodik osztályos voltam a szatmárnémeti volt 5-ös Számú Általános Iskolában (hajdani Wesselényi iskola), amikor egy biológiaórán Benczédi Júlia tanárnő a fotoszintézisről beszélt. A Wesselényi iskolában az 1960-as években többnyire azok a tanárok tanítottak, akik értelmiségi családból vagy az akkori idők megítélése szerint nem egészséges társadalmi hátterű környezetből kerültek ki, előbb főgimnáziumokban tanítottak, de akkor nem működhettek, csak középiskolás tagozaton. Benczédi tanárnő elfeledkezett arról, hogy ő a hatodik osztályban van, és egy kicsit magasabb nívón adta elő a fotoszintézist, kémiai képleteket és reakcióegyenletet felírva, ami nem az osztály szintjének felelt meg, mivel hatodikban még nem tanítanak kémiát. Én megfigyeltem, hogy milyen sokat beszél a tanárnő, és ezt a szöveget le tudja írni egy pár betűkombinációs képletben. Hazamentem, és elmeséltem édesapámnak az órán tapasztaltakat, megkérdezve tőle, melyik az a tantárgy, ami ezekkel a rövidítésekkel dolgozik, és ilyen tömören ennyi sokat tud mondani. Ő megmondta nekem, hogy ez a kémia, és mivel már akkor is szerettem olvasni, ideadta egy alapszintű középiskolás kémia tankönyvét, hogy tanulmányozzam. Miután elolvastam, bejelentettem a szüleimnek, hogy kémikus leszek. Így indult az én vegyészi pályafutásom. Hetedikes koromban aztán élvezhettem a kémia által feltáruló csodás világ szépségeit szintén Benczédi tanárnő óráin, aki aztán végérvényesen megszerettette velem a kémiát. Következett a 2-es Számú Elméleti Líceumba (volt Zárda iskolaközpont) való felvételim a kilencedik osztályba, ahol ugyancsak egy nagyon jó kémiatanárt kaptam Szabó Teréz tanárnő személyében, aki négy évig tanított, hármat a 2-es Számú Elméleti Líceumban és egyet a Szatmári Magyar Líceumban, ahova tizenkettedikes koromban kerültem át 1971-ben az akkori tanügyi reform folytán. Ő volt az, aki többedmagammal úgy felkészített kémiából, hogy részt vehettem az országos kémiaolimpiászon 1972-ben Bukarestben. Érettségi után sikeresen felvételiztem a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kémia karára, ahol négy év elvégzése után visszatartottak ötödévre specializálásra, mert magas volt az átlagom. Ötödéven az előadások mellett párhuzamosan kutatással is foglalkoztunk. Mindig vonzott a természet, az élet titokzatossága és rejtélye. Mivel ez a kémián alapszik, a kémia egy olyan tág lehetőség, hogy abban mindenki megtalálja a magának tetsző szeletet, elmerülhet, gyönyörködhet benne, bizonyos szempontból hasznára is lehet.

— Mivel magyarázza tanári és kutatói munkájának a sikereit?

— Én mindig onnan indultam ki, hogy a tanár feladata elsősorban a tanítás és a nevelés. Ehhez a felelősségteljes munkához kell egy személy, aki az én értelmezésemben két kategóriába tartozhat: hivatását művelő vagy mesterségét gyakorló. Mindvégig arra törekedtem, hogy az a tanárideál legyen előttem, akit én követni tudok, amikor a tanár hivatásból tanít, és nem csak szakmát szolgáltat mesteremberként. Ebből kiindulva mindig szem előtt tartottam azt, hogy egy hivatásos tanár a saját szakmáját kell hogy művelje. Nem elég, hogy én könyvekből átolvasom, megtanulom, a leckékben leadom az anyagot, hanem a tanár igyekezzen abban a tudományágban, amit tanít, alkotómunkát végezni. Az egyetemi éveimtől kezdve bekapcsolódtam az akkori diákközösségben a kémia kar kutatói tevékenységébe, és próbáltam a kémia tudományon belül alkotni. Már friss egyetemi hallgatóként abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy olyan tanáraim voltak, akik ezt a kreativitást sikeresen ki tudták hozni belőlem, és ápolni, dédelgetni, nevelni tudták az egyetemi képzésen keresztül.

— A tanáraitól kapott mentalitást folytatta, vagy a saját oktatási-nevelési módszereit alkalmazta?

— Röviden és tömören fogalmazva: mindkettőt. Az egyetemi tanulmányaim befejeztével, amikor hazajöttem, az ott kapott szellemiséget munkahelyemen, volt líceumomban, a mostani Ioan Slavici Főgimnáziumban első évtől kezdve igyekeztem átadni a tanítványaimnak. Megalapítottam az Igazság és Megismerés Alkalmazott Kémia Kutató Kört, amellyel létrehoztam Romániában az első líceumi inventikaiskolát. Jómagam is minden egyes lehetőséget megragadtam, ami a kémia gyakorlati alkalmazását illeti, és igyekeztem úgy eljárni, hogy hasznos tudományos eredmények szülessenek kutatómunkám folytán. Amennyiben a kapott eredményeket véka alá rejtjük, és nem biztosítjuk minél szélesebb szakmai körben való megmérettetésüket, nem időtállóak, sőt, tudományos értékük megkérdőjelezhető. Ez természetesen azt jelenti, hogy közölni kell szakmai folyóiratokban. A szakmai közlés, különösen kémiában vagy olyan tudományterületeken, ahol kísérleti feladatokat is el kell végezni, és kísérletezéssel, műszerparkkal összekötött tevékenység van, elég nehéz. Ezért meg kellett keresnem azokat a helybeli, illetve egyetemi laboratóriumokat, ahol elvégezhettem a kísérleteimet, ahol az én elképzeléseim szerint bemérendő, analizálandó anyagokat, próbákat vizsgálhattam, és a kapott eredményeket már fiatal tanár koromban elkezdtem publikálni. A szakmai publikáció viszont egy nagyon nehéz és kényes ügy, mert nem mindegy, hogy milyen folyóiratban publikálok. Ha csak egy ISSN- vagy ISBN-kiadványban publikálok, az még nem minden vagy nem egy nagy dolog. Ekkor már egy rendszerezett, országos szinten jegyzett tudományos publikációról van szó, de nemzetközileg ez még nem mond sokat. Az nagyon fontos, hogy a maradandó, tudományos horderejű és tartalmú cikket tudományos szakfolyóiratban kell közölni, amely az egész világon jegyzett.

— Milyen folyóiratokban közölt?

Az önéletrajzi adataim között szerepel legjelentősebb publikációim listája is. Van négy találmányom, van öt publikált könyvem és van kilencvenegy szakcikkem, amiknek a zöme nyilván van tartva a nemzetközi adatbázisokban. Ezeket a cikkeket olyan nemzetközi folyóiratok jegyzik, amelyekben csak független szakértői véleményezésekkel elfogadott munkák jelenhetnek meg a széles szakértői olvasótábor részére. A tudományos alkotómunka egyik megnyilvánulása az új eredmények publikálása. A legismertebb tudománymetriai mérési eljárások a publikációk mennyiségét, minőségét és visszhangját próbálják meg számszerűsíteni. A teljesítmény becsülhető a publikációk darabszámával is. Mivel a különböző jellegű művek munkaigénye és szerepe más és más, ezért ezt gyakran kategóriákba csoportosítva szokás megadni. Ilyen kategóriák például könyvek, könyvfejezetek, lektorált cikkek idegen nyelvű szakfolyóiratokban, lektorált cikkek román/magyar nyelvű szakfolyóiratokban, nem lektorált cikkek, ismeretterjesztő cikkek stb. Egy publikáció jelentősége azzal is becsülhető, ha megszámolják a forrásmunkaként rá hivatkozó más publikációkat. Csak a független idézetek számát elemzik, ez esetben a hivatkozott mű szerzői és a hivatkozó mű szerzői között egyetlen azonos személy sem lehet. A világ rangosabb nemzetközi szakfolyóiratainak a hivatkozási listáit feldolgozza az ISI Web of Science vagy a Scopus adatbank. A folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató. Az impaktfaktor a folyóirat két egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek — a cikkek számával arányosított — átlagos idézettsége a rá következő harmadik évben. Az érték kiszámítása az Institute for Scientific Information (ISI) adatbázisai alapján történik. Tudományos munkám becsülhetőségével kapcsolatban igyekeztem olyan kísérletsorozatok eredményeinek a publikálásával, amelyek elfogadottak lettek a legrangosabb impaktfaktoros, illetve lektorált cikkű idegen nyelvű, lektorált cikkű román/magyar nyelvű szakfolyóiratokban is, tehát nemzetközi tudományos adatbázisok jegyzik.

— Hogy lehet elérni oda, hogy valaki egy világszerte elismert kiadványban közöljön?

— Ez egy nagyon nehéz dolog. Különösen kémiából és Szatmárról. Először is választani kell egy, a saját képességeidnek és lehetőségeidnek megfelelő keskeny szakterületet, amit képes vagy továbbfejleszteni. Meg kell találni azt a témakört, ami neked is tetszik, és úgy érzed, van reális lehetőséged arra, hogy hozzáadott értéket tudj teremteni benne. Ebben a pontban fonódik össze a tudomány és művészet alkotásban megnyilvánuló egysége. Az új tudományos eredmények elérése garancia a rangos nemzetközi elismerésű folyóiratokban való publikálás megvalósulására. Mindig is vonzódtam az élettudományok felé, ezen belül is a kémiai anyagok élő szervezetekkel való kölcsönhatásának a tanulmányozása ragadott meg, a természetes anyagok optimális kinyerése hordozóikból, valamint ezek formulálása az emberiség hasznát szolgáló lágy anyagok előállítása céljából. A hidrogének mint rendkívül hatékony gyógyszerhatóanyag-hordozók fizikai-kémiai tanulmányozása, valamint az összetett, magas hatékonyságú biokémiai rendszerek előállítása van a kutatásaim középpontjában. Ilyen témakörökben jelentek meg nemzetközi folyóiratokban jegyzett publikációim az évek során. Természetesen ezt már szerte a világon olvassák a megfelelő szakembergárda kutatócsoportjai, olyannyira, hogy jelenleg már tizennyolcszor vagyok idézve a nemzetközi szakirodalomban. De ez maga után vonja egy másik oldalát is a nemzetközi tudományos életnek. Mint már említettem, a rangos nemzetközi folyóiratok csak szigorú, független szakmai felülvizsgálaton átment (recenzált, lektorált) cikkeket publikálnak. Cikkeimet olvasva a múlt évben a New York-i (USA) székhelyű International Journal of Pharmacy and Chemistry tudományos folyóirat felkérő levélben fordult hozzám, hogy vállaljam el a publikációi recenzálását, szakmai felülvizsgálását. Én soha nem publikáltam ebben a folyóiratban, nem ismerem a főszerkesztőjét sem, de rövid dokumentálódás után kiderítettem, hogy a Science Publishing Group egy több mint kétszáz szakértői felülvizsgálattal rendelkező folyóiratcsoport nyitott hozzáférésű, független online kiadója, amelyek a tudományágak széles skáláját fedik le. A világ vezető kutatóit tartalmazó szerkesztőséggel a Science Publishing Group több mint 175 országban kommunikál tudományos felfedezéseket. Ezen szolgáltatások mellett a SciencePG több mint 60 kiváló minőségű publikált könyvet szolgáltat a tudomány, a technológia, az orvostudomány stb. különböző területeiről, amelyek többsége szintén nyitott hozzáférésű. Az élettudományok kategóriában jelenik meg publikációi között a fent említett folyóirat. Elfogadtam a felkérést, mire a szerkesztőség úgy reagált, hogy bekérte a teljes publikációs listámat, amit aprólékos áttanulmányozás után a folyóirat nemzetközi színvonalának megfelelőnek tartott, és e-mailben közölte a pozitív döntést. Rá egy pár napra megérkezett az elektronikus aláírással ellátott tanúsítvány is, miszerint 2020. december 31-ig recenzense vagyok a publikációknak.

— Szakértői véleményezőként mi a feladata?

— Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a Science Publishing Group küldetése elkötelezettség a technológiai innováció és a kiválóság előmozdítása érdekében, az emberiség javára. A Science Publishing Group és annak tagjai kiadványai, konferenciái, szakmai és oktatási tevékenységei révén globális közösséget inspirálnak. Biztosítja a tudósok és a kutatók elismerését, valamint jutalmazását, és lehetőséget biztosít arra vonatkozóan, hogy jelentős szerepet játsszanak világszerte a tudományos közösségekben. A kiadványai közt szereplő International Journal of Pharmacy and Chemistry folyóirat, ami hat referált és indexelt adatbázisban is nyilván van tartva, és az ISI-folyóiratok impaktfaktorának várományosa 2019-ben, egy rangos nemzetközi folyóirat, amelynek elvárása a szakértői véleményezőitől, hogy kulcsszerepet játsszanak a tudósok ösztönzésében és a tudományos folyóirat minőségének javításában. Gondolom, ezek az irányelvek világosan meghatározzák egy szakmai bíráló feladatát.

 

 

 

Elek György

 

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Szolgáltatás
Szállítás, költöztetés. Tel.: 0725353499.
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. június 17.)


    KONYHA
    Hozzávalók   25 dkg szikkadt fehér kenyér olívaolaj 25 dkg koktél paradicsom só 1 tk morzsolt lestyán 1 tk ...