Kényszer szülte költségvetés

Készül a jövő évi büdzsé, ráadásul az idei lesz az ország történetében az első többéves költségvetés, ami azt jelenti, hogy a következő két év pénzügyi keretét is meghatározza. Érthető hát a kormányzat nagy igyekezete — gondolhatnánk —, hogy az állami kiadásokat fedező bevételi forrásokat találjon, ez lehet az oka annak, hogy majdnem heti rendszerességgel újabbnál újabb adónemek bevezetéséről röppennek fel hírek. A számokkal történő zsonglőrködések hátterében azonban sokkal komolyabb problémák állnak. A pénzügyminiszter például jobb híján most a magántulajdonban lévő parkolókra és az úszómedencékre vetne ki adót, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai közötti űrt fedezni tudja valahogy a kabinet. Aztán az elmúlt időszakban sokféle cáfolatot hallottunk arról, hogy miért nem változik az egységes adókulcs jövőre, bár a miniszterelnök és a gazdasági miniszter jó ötletnek találná azt, hogy a jelenlegi 24%-os áfát és az egységes adókulcsot is hasonló, 20–22 százalék körüli szintre hozzák — miközben a kormány liberális szövetségese ebbe nem egyezik bele —, hiszen jövőre újabb forrásokra lesz szüksége az állami büdzsének. A kabinet egyébként már idén is több adóügyi intézkedést hozott, csökkentette a kenyér áfáját, és luxusadót vetett ki több termékre, a várt többletjövedelem helyett azonban az idei év első kilenc hónapjában az állam bevételei az elvártnál jóval alacsonyabb szinten alakultak. Persze miközben az újabbnál újabb adónemek kiötlése tölti ki a kormányzat minden idejét, azzal már valószínűleg rá sem érnek foglalkozni, hogy állítólag csak a pénzügyi hivatalok idei átszervezése mintegy 4 milliárd lejes hiányt okozott az államkasszának az elmúlt kilenc hónapban. És amíg a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége igényeinek feltétel nélküli teljesítésén fáradoznak, arra sincs idejük figyelni, hogy az adócsalás éves mértéke a 18 milliárd eurót is meghaladja. Viszonyítási alapként érdemes tudni, hogy ez megközelíti azt az összeget, amennyit Románia 2009-ben kölcsönzött a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, hogy a gazdasági válsággal megbirkózzon. Most újabb 4 milliárd eurós hitelmegállapodás van folyamatban az IMF-fel, úgyhogy még mielőtt a parlament elé kerülne a jövő évi költségvetés tervezete, a Valutaalap szakértői rá kell hogy bólintsanak…

Elek Anikó