Kényszerátállások

Ha az elmúlt harminc év politikáját elemezzük, arra a következtetésre jutunk, hogy az RMDSZ akkor érte el a legtöbb eredményt, amikor a Szociáldemokrata Párttal (PSD), illetve annak elődpártjaival kormányozott, vagy kívülről támogatta a baloldali kormányokat. Az elmúlt évben — abban a reményben, hogy a liberálisok szükségszerűen teljesíteni fogják az RMDSZ kéréseit — a magyar érdekképviselet támogatta a PSD-kormány megbuktatását, bár sok magyar politikus és választópolgár gondolta úgy, hogy a liberálisok is mindig azt teszik, amit az érdekeik megkövetelnek, a magyarság elvárásainak a teljesítése pedig nem tartozik a PNL érdekei közé, a pártot háttérből irányító Iohannis elnök pedig hallani sem akar a kisebbségi kérdések rendezéséről, hiszen azt a Ceauşescu-modellnek megfelelően megoldottnak tekinti. Ludovic Orbán PNL-elnök megígérte az RMDSZ-nek, hogy nem lesz kétfordulós a helyhatósági választás, az USR-nek (talán más román pártoknak is) viszont azt ígérte meg, hogy bevezetik a kétfordulós polgármester-választást. Ennek a pártnak és vezetőjének sem igazán lehet adni a szavára, de mi történhet ezután? A PSD bizalmatlansági indítványt kezdeményezett az Orban-kormány ellen, a kormány megbuktatásához pedig szükség van az RMDSZ-es honatyák támogatására is. Nincs könnyű helyzetben az RMDSZ, hiszen az általa korábban megbuktatott kormány pártja mellé kell állnia, hogy megbuktassa az általa nemrég még támogatott kormányt. Nehéz átlátni, hogy ezzel elkerülhető-e a kétfordulós választás. A jelek arra utalnak, hogy a PNL-kormány is meg akarja buktatni önmagát, hogy legyen oka kiírni az előrehozott parlamenti választásokat, ugyanis a PNL népszerűsége — mint ahogy az előre látható volt — naponta csökken, és nem biztos, hogy ha ősszel lennének a választások, kapna annyi szavazatot, hogy kormányt tudjon alakítani. Iohannis mindent megtesz majd, hogy a liberálisokat kérje fel ismét a kormányzásra, de parlamenti többséget ismét csak rövid időre tudnak majd kialakítani, mert a többi párt részéről sok és változó az elvárás, valamennyi párt elvárásait pedig nem fogják tudni teljesíteni. Az RMDSZ hovatartozásának a kérdése azóta áll fenn, amióta először szerepet vállalt a kormányban. Mivel minden a parlamentben dől el, valóban fontos a parlamenti jelenlét, de a folyamatos kompromisszumok sem hoznak mindig tartós eredményeket. Ha a demokráciát úgy értelmeznénk, mint ahogy azt egykoron a görög bölcsek elképzelték, akkor egy kisebbségnek vagy akár egy kis pártnak semmilyen többséggel szemben nem csökkennének az esélyei, nem kompromisszumokkal, hanem a demokrácia által biztosított lehetőségekkel lehetne eredményeket elérni.