×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Kérdések az új településbesorolás kapcsán

2016.08.28 - 09:06
Megosztás:
Kérdések az új településbesorolás kapcsán

Első olvasatra több a negatívuma, mint a pozitívuma a települések új besorolására vonatkozó törvénytervezetnek, ráadásul a cikkelyek több pontban is ellentmondanak egymásnak.

 

„Tény és való, a romániai települések adminisztratív kereteit meghatározó előírások régiek — az 1968-as megyésítés óta érdemben nemigen voltak változtatva — és most, 2016-ban már kicsit át kellene gondolni őket, és a paraméterekben van is bizonyos ráció. Viszont nem lehet általánosan ugyanazt az egyensapkát minden településre ráhúzni — minden helyzetet külön kell megvizsgálni” — mondja Ilyés Gyula, az RMDSZ volt önkormányzatokért felelős alelnöke. Kiemelte azt is, hogy míg ezek a rangsorolások a városokat is jelentősen érintik ugyan, legnagyobb impaktjuk a kisvárosokra, községekre és falvakra lesz. „A kisvárosok helyzete nagyon kényes — van, amelyiknek van 'öröksége' (turisztikai, gazdasági, kulturális stb.) és ezekből olyan tőkét tudott s tud kovácsolni, hogy szinte döccenőmentesen halad a fejlődés útján, legjobb példa erre Szatmár megyében Nagykároly; és vannak azok a kisvárosok, amelyek sajnos úgymond esélytelenek, nincs mivel és nincs milyen labdába rúgniuk. A községekkel is hasonló a helyzet: a nagyváros körüliek előnyben vannak, akárcsak a főutak mentén lévő, hagyományosan kiemelt községek (például a turisztikai célpontok) — viszont a községek zöme mellékutak mentén van, lassan már mezőgazdaság nélkül, elöregedő, kihalóban lévő lakossággal s ezek jövője nagyon bizonytalan. Ez a törvénytervezet ezeket a községeket, sorsukat próbálja valamiképpen rendezni, többek között úgy, hogy a regionális fejlesztési pólusokat alakítanának ki a kiemelt községekben, de ezt a besorolási rendszert egy komoly stratégia kidolgozása kell kövesse, melyet aztán alkalmazni is kell(ene). És ismétlem: minden községet egyenként kell megvizsgálni, hiszen egy-egy település megszüntetését nem lehet elméleti szinten kezelni, kizárólag csak esetileg” — magyarázza.

Cseke Attila, a képviselőház közigazgatási bizottságának alelnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján a törvénytervezettel kapcsolatban azt hangsúlyozta: jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak a települések különböző szubjektív, valószínűleg íróasztal mellett eldöntött kritériumok alapján történő rangsorolását. De rámutatott arra is: fontos odafigyelni a minisztériumi javaslatokra, mert a törvénykezdeményezésnek van egy olyan cikkelye is, mely szerint a finanszírozási programok, valamint a területfejlesztési dokumentumok ezen új rangsorolások alapján lesznek kidolgozva, illetve egy olyan kitétele is van, hogy ha egyszer el lett fogadva, akkor a következő népszámlálásig, vagyis körülbelül 2021–2022-ig nem lehet változtatni rajta, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő öt-hat évben nem lehet majd módosítani az osztályozásokon, és a honatya véleménye szerint még azután is nagyon nehéz lesz. Cseke ugyanakkor — szintén Nagykárolyt említve példaként — rámutatott a tervezet ellentmondásaira is: „A tervezet úgy fogalmaz: ahol a lakosság létszáma 20–30%-kal csökkent, azokat a településeket egyesíteni kell más településekkel — ez nemcsak sérti a helyi autonómia elvét és alkotmányellenes, de homlokegyenest ellentmond a városi integrált területi övezet kitételének. Jó példa erre Nagykároly, amelynek lakossága több mint 20%-kal csökkent ugyan (s emiatt egyesülnie kellene más településsel), viszont integrált városterületi kategóriába tartozik. Akkor Nagykároly most 'micsoda'? Egy gyenge közigazgatási egység, amelynek egyesülnie kellene vagy egy ugyancsak erős, mert egy övezet központja?” — tette fel a kérdést Cseke.

 

 

Szabó Kinga Mária