Kettős ünnep Kismajtényban

Vasárnap tartották meg Kismajtényban az idősek és betegek vasárnapját, és emléktáblát avattak a reformáció 500. évfordulója alkalmából.

Az ünnepség Tolnay István esperes igehirdetésével kezdődött, aki a 71. zsoltár alapján prédikált lélekhez szóló igehirdetésében. Az esperes idősekhez és fiatalokhoz egyaránt szólt. Felsorolt számos olyan nehézséget, amivel idősebb korban szembesülnek az emberek. A betegek és idősek gondozásának alázatos vállalására intett mindenkit. Emlékeztetett arra, hogy egyszer mindenki megöregszik, s amit látnak tőlünk a gyermekeink, ők is ugyanazt a mintát fogják majd követni. A prédikációt követően az egyházközség kórusának előadásában zendültek fel lélekmelengető dallamok, az ifjak pedig verses csokorral köszöntötték az ünneplő gyülekezetet. Ezt követően leplezték le a Reformáció 500 emléktáblát, amelyről Balogh Enikő lelkésznő elmondta, hogy már több évvel ezelőtt felvetődött egy emléktábla állításának az ötlete. Voltak a gyülekezetből, akik megjegyezték, hogy jó volna valamilyen módon feljegyezni valahová azoknak a neveit, akik az ellenrefomáció idején hitük miatt el kellett hagyják szülőfalujukat, s 1724-ben, a falu alapításakor Kismajtényba költöztek. Az emléktáblára a következő igét vésték fel a betelepült családok névsorával együtt: „Mert én veled vagyok, és megőrizlek téged, akárhová mégy.” (1Móz 28, 15) Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget a gyülekezeti házban, ahol igazán családias hangulatban voltak együtt a gyülekezet tagjai. Példaértékű, hogy a hívek ilyenkor együtt énekelnek el egy-egy kedvenc egyházi éneket és imádkoznak a gyülekezeti házban.