Kevesebb lesz a tanóra, de hogyan?
Utoljára módositva: 2019-11-20 08:47:33

Kihirdette Klaus Iohannis államelnök azt a tanügyi törvényt módosító tervezetet, amely szerint a 2020/2021-es tanévtől a heti óraszám az elemi osztályokban átlagosan 20, gimnáziumban 25, középiskolában pedig 30 órára csökken. Kérdés, hogyan ültetik gyakorlatba.

A parlament másodjára szavazott a tervezetről — azzal a módosítással, hogy az óraszámok csökkentése csak a 2020/2021-es tanévtől lépjen érvénybe —, ugyanis a tanügyi törvényt módosító tervezet óraszámcsökkentésre vonatkozó cikkelyét Klaus Iohannis ez év elején visszaküldte újbóli megfontolásra. Az elnöki álláspont szerint a módosítást nem előzte meg hatástanulmány, és negatív következménye lehet az oktatásban részt vevők közösségére nézve. A szenátus október 22-én döntő házként szavazott az ügyben, az államelnök ezúttal köteles volt kihirdetni a módosító javaslatot.

A következő tanévtől tehát elemi osztályokban (0–4. osztályok) átlagosan 20 órára, gimnáziumban (5–8. osztályok) 25 órára, középiskolában (9–12. osztályok) pedig 30 órára csökken a heti óraszám. Ez átlagban napi négy, öt, valamint hat órát jelent. Ebbe egyébként beletartozik az új tananyag megtanítására, a kiértékelésre és a közös, tanári felügyelet alatt zajló tanulásra szánt idő is, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok esetében pedig ehhez még hozzájönnek az anyanyelvi vagy — más megközelítés szerint — a román nyelv és irodalom órák.

Azt még nem tudni, hogy az új intézkedést hogyan fogják gyakorlatba ültetni. Monica Anisie tanügyminiszter egy múlt heti nyilatkozata szerint új kerettanterv kidolgozásában és tantárgyak megszüntetésében látná a megoldást, ám egy napra rá már pontosított, és úgy fogalmazott: nem biztos, hogy tantárgyakat kell megszüntetni, inkább az oktatás és tanulás módját kellene átgondolni.

Az óraszámcsökkentést mindenki üdvözli, de nem mindegy, hogyan ültetik azt gyakorlatba. A a romániai Magyar Szülők Szövetségének tagjai például évek óta lobbiznak módosításért, azért, hogy ne „robotoltassák” feleslegesen a gyerekeket az iskolában, hanem szellősítsék a túlzsúfolt tantervet, és csökkentsék a heti óraszámot. A Magyar Szülők Szövetsége már többször is kihangsúlyozta, hogy a jelenlegi túlzsúfolt tanrend mellett a gyerekek többet „dolgoznak”, „túlóráznak”, mint a felnőttek: a tanulóknak ugyanis az iskolában eltöltött 7–8 óra után otthon is folytatniuk kell a gyakorlást, edzést, tanulást, leckeírást.

Diákközpontú oktatás kell

Az óraszámcsökkentés a Szatmár megyei oktatók szerint is szükséges, korábban többek között Gál Gyöngyi szaktanfelügyelő és Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója is kihangsúlyozta, hogy kevesebb tananyagra és gyermekorientált oktatási tantervre van szükség. Arra kellene törekedni, hogy ne az ismeretátadásról szóljanak az órák, hanem a kompetenciaalapú oktatásra helyeződjön a hangsúly.

„Nagyon zsúfolt az iskolai program. A hetedikeseim például mindennap délután háromig vannak az iskolában, ezt követően sokuknak vannak szabadidős tevékenységeik — például sport —, különóráik, és még tanulniuk is kellene. Ez nagyon megterhelő számukra” — sorolta érdeklődésünkre Fisár Erika magyartanár, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium hetedikeseinek az osztályfőnöke. „Egyetértek az óraszám csökkentésével abban az esetben, ha logikusan átgondolva a tananyagot is módosítják, kikérve a tanárok véleményét. Úgy kell megvalósítani mindezt, hogy a diák ne lássa ennek kárát” — szögezte le a pedagógus. Mint megtudtuk, magyarból például sokkal nagyobb az a tananyagmennyiség, amit a záróvizsgákra el kell sajátítani, mint románból. Emellett pedig a tételek megfogalmazásán is évről évre önkényesen változtatnak a tételkészítők, ezért is érzik nehéznek a magyar vizsgát a végzősök.

„Rettenetes káosz uralkodik a hazai oktatásban, nem tudjuk, hogy mire készítsük fel a gyerekeket. Az alapoktól kellene újragondolni a rendszer teljes megreformálását, kikérve a pedagógusok véleményét is. Elhamarkodottnak találom a törvénymódosítás kihirdetését: erre akkor kellett volna sor kerüljön, ha alapos konzultációk után gondolták volna újra a rendszert, és már meglennének a problémákra a megoldási lehetőségek” — hangsúlyozta a magyartanár.

Mi lesz a tanárokkal?

„Folyamatosan váltogatják a szaktárca vezetőit, akik mindig kitalálnak új dolgokat, amiket megvalósítanának — ezeknek a gyakorlatba ültetése azonban legfeljebb félig-meddig valósul meg. Így nem lehet megvalósítani az oktatás reformját” — tette hozzá a pedagógus, aki szerint az is fontos kérdés, hogy az óraszámcsökkentést követően mi történik a tanárokkal. „Mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akiknek nem jön ki a katedrájuk? Akik ezt a hivatást választották, ezt tanulták az egyetemen, azóta pedig hosszú éveken keresztül oktatták, nevelték a fiatalokat? Nem lehet egyik napról a másikra több ezer tanárt szélnek ereszteni alternatívák nélkül” — mondta Fisár Erika, hozzátéve, hogy persze az sem jó, ha csak azért maradnak meg a magas óraszámok, hogy a pedagógusoknak legyen munkahelyük. Éppen ezért kellene tárgyalóasztalhoz ülni, és úgy kidolgozni a reformot, hogy az valóban gyermekközpontú legyen.

Nemrég a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) is arra hívta fel egyébként a figyelmet, hogy az iskolai heti óraszám csökkentése 25 ezer pedagógus elbocsátását vonhatja maga után.

Az érdekvédelem szerint úgy lehetne megvalósítani a gyakorlatban mindezt, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és az Iskola utáni iskola program országos szintű kiterjesztésével társulna. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy országos konfliktus alakul ki az oktatásban — véli a FSLI.

Az érdekvédelem szerint nem egyértelmű, hogy a gyerekek javára válna, ha kevesebbet ülnének az iskolában, mi több, szakemberekre hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók érdekét az szolgálná, hogy minél több időt töltsenek az iskolában úgy, hogy ezt ne robotként éljék meg, hanem stresszmentes, hasznos időtöltésnek. Ebben az összefüggésben rámutatnak, hogy a kerettantervben szereplő óraszám csökkentésének negatív hatásait úgy lehetne elkerülni, hogy módosítják az iskolai programokat, hogy elkerüljék a tanulók kimerülését a jelenlegi, amúgy is zsúfolt tananyag további tömörítése miatt; hogy csökkentik az osztályok létszámát, és bővítik az Iskola utáni iskola programot. Véleményük szerint ezzel elkerülhető lenne, hogy az óraszámcsökkenés miatt elbocsássanak 25 ezer pedagógust.

A kihirdetett törvény egyébként más cikkelyeket is tartalmaz: tiltja az oktatási intézményekben a pszichológiai erőszakot és agressziót, a tanárképzési programokat kiegészíti az agresszióval kapcsolatos tanfolyamokkal, valamint azt is előírja, hogy az állami felsőoktatási intézményeknek legkevesebb 10 tandíjmentes helyet kell biztosítaniuk a szociális védelmi rendszerből érkezők számára.

Bumbuluţ Krisztina

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e karácsonyi vásárba járni?
Természetesen, nemcsak a helyi, környékbeli vásárokba is elmegyek
A közelben lévő vásárokban szoktam nézelődni, hozzátartozik a karácsonyhoz
A helyi vásárba nézünk ki a családdal
Nem szeretem a karácsonyi vásárt
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. december 7.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db édeskömény, 1 db zöld alma, 1 db hagyma, 15 dkg sárgarépa, 2 ek. olaj, 6 dl ...