Keveset nőttek a szatmári ingatlanárak

Alig nőttek az ingatlanárak a második negyedévben Szatmárnémetiben, mindössze 1,2 százalékkal voltak drágábbak a lakások nyár elején, mint tavasszal. A megyeközponti ingatlanok átlagára jelenleg 650 euró négyzetméterenként — áll egy elemzésben.

Szatmár azon megyék közé tartozik, ahol a legkevésbé emelkedtek az ingatlanárak a második negyedévben. A megyeközpontban például jelenleg átlagosan 650 euróba kerül egy négyzetméter, 1,2 százalékkal drágább, mint az év elején. Hasonlóan alacsony emelkedést vagy csökkenést jegyeztek még Máramarosban, Nagybányán például 0,1 százalékkal, 800 euróra csökkent az ingatlanok négyzetméterenkénti ára, Nagyváradon 0,7 százalékkal, 940 euróra nőtt, Gyulafehérváron pedig 1 százalékos emelkedést jegyeztek, így itt 860 euró az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagára.

Meglepő módon a leginkább Sepsiszentgyörgyön nőttek az ingatlanárak a második negyedévben, itt 6,3 százalékos drágulást jegyeztek, ezzel pedig Szatmárnémetinél is drágábban lehet ingatlant vásárolni, átlagosan 670 euróért négyzetméterenként — derül ki az Analize Imobiliare platform friss felméréséből.

A legdrágábban továbbra is Kolozsváron, Bukarestben és Temesváron lehet ingatlanhoz jutni, de az élmezőnyben van Konstanca és Craiova is, ahol az árak 1100 eurónál kezdődnek, de elérhetik az 1500-at is négyzetméterenként. A legolcsóbb pedig Reşiţa, Giurgiu, Alexandria, Drobeta Turnu-Severin és Târgovişte, ezekben a városokban 490–650 eurós négyzetméterenkénti áron lehet ingatlant vásárolni.

Drága betonlakások

A Szatmár megyei nyomtatott sajtóban, az internetes apróhirdetési oldalakon, illetve az ingatlanügynökségek honlapjain rengeteg szatmárnémeti, nagykárolyi, illetve vidéki ingatlan közül lehet szemezgetni. Az interneten ráadásul kényelmesen, otthonról is „el lehet látogatni” az eladásra kínált lakásokba, házakba, hiszen a hirdetések zöméhez több fotót is csatolnak a tulajdonosaik, hogy még inkább felkeltsék az érdeklődők figyelmét.

Szatmárnémetiben, érdekes módon, már nem csak a központi fekvésű ingatlanok tűnhetnek drágábbnak az újságokban, portálokon böngésző vásárlóknak, hanem bizonyos lakónegyedekben is igen magas árat kérnek, akár betonból készült tömbházlakásokért is.

A kétszobás, központi lakásokért a portálokon legkevesebb 38–40 ezer eurót kérnek tulajdonosaik, a külön bejáratú, téglából épült, háromszobás társasházi ingatlanokat pedig legkevesebb 42–55 ezer euróért hirdetik, de az új építésű, modern, háromszobás tömbházi otthonokért akár 70–80 ezer eurót is elkérhetnek azok, akik szeretnének túladni rajtuk. Szinte hasonló vagy kevéssel alacsonyabb árakon szeretnének megválni ingatlanjaiktól a Carpaţi 2, 17-es és 16-os lakónegyedi, háromszobás lakással rendelkező tulajdonosok is, 45–50 ezer euró körüli áron kínálják otthonaikat megvételre.

A legkisebb összegeket még mindig a Solidarităţii, 14 Mai, Soarelui és a 14-es

lakónegyedi tömbházlakásokért kell kifizetni, itt már 22–30 ezer euróért is árulnak kétszobás, 30–50 négyzetméter közötti lakásokat. A garzonok ettől is kevesebbe kerülnek, az alsó határ 10–12 ezer euró, de maximum 25 ezerért már megvásárolhatók a hasonló jellegű lakások.

Akik nem tömbházban, hanem magánházban képzelték el az otthonukat, azoknak egy átlagos, kétszobás lakás árának legalább a kétszeresét kell kiadniuk, hogy az álmuk megvalósulhasson.

Egy háromszobás kertes ház ára 75–80 ezer eurótól kezdődik, de a legtöbbjüket 100 ezer euró feletti áron kínálják tulajdonosaik.

Kiadó is akad

A legkisebb összegeket a bérleményekért is, csakúgy, mint az eladó lakások esetében, a Solidarităţii, 14 Mai és a 14-es lakónegyedi tömbházlakásokért kell kifizetni havonta, itt már 130–150 euróért is lehet bérelni kétszobás, 30–50 négyzetméter közötti lakásokat. A megyeszékhely központjában a kétszobás tömbházlakások bérleti díjai 180–200 euró körül kezdődnek, egy háromszobás régi központi albérletért pedig 250–300 eurót kell kiadni havonta.

A kiadó házak árai 250 eurónál kezdődnek, de ezekből kevesebbet hirdetnek a portálok. Azoknak, akik magánházat szeretnének bérelni úgy, hogy az udvar se legyen közös, mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen ezek árai elérhetik a 400–600 eurót is havonta — derül ki az ingatlanosok kínálatából.

A határon túl nem kell

Sok romániai lakos vásárolt házat több mint 10–15 évvel ezelőtt Magyarországon, volt olyan időszak, amikor aki csak tehette, ingatlant vásárolt a határ túloldalán, lehetőleg minél közelebb az átkelőhöz. Olyan települések is akadtak Szatmárnémeti 20–25 kilométeres vonzáskörzetében — Csengersima, Csenger, Szamosbecs, Gacsály, Rozsály vagy éppen Csegöld —, amelyek egy-egy utcájában több volt a szatmári, mint a helyi lakos. Nagyon egyszerű volt erre a magyarázat: a határon való átkelés már nem volt akadály, így a szatmáriak bevállalták az ingázást, hiszen cserébe a határ túloldalán lévő, közeli falvakban 10–15 ezer euróért, egy megyeközponti kétszobás tömbházlakás árának akár a feléért is lehetett házat vásárolni, amelyhez a legtöbb esetben nagy telek is járt. Ezért aki megengedhette magának, az új, határon túli otthona és megyeközponti vagy romániai munkahelye közötti ingázást választotta.

Ez a divat azonban lecsengett, a magyarországi megélhetés drágább lett, a határátkelők sokszor bedugulnak, az üzemanyagért szinte hónapról hónapra többet kell fizetni, így az ingázást, napi legkevesebb 50–60 kilométer út megtételét már sokan nem engedhetik meg maguknak, főként úgy, hogy az autó karbantartására is szánni kell.

Bumbuluţ Krisztina