Kezdetét vette az Ady-megemlékezés

Magyarországi és romániai irodalomtörténészek és Ady-kutatók három napon át tanácskoznak Nagykárolyban és Szatmárnémetiben Ady Endre halálának százegyedik évfordulója alkalmából.

Százegy éjnek virrasztója: In memoriam Ady Endre címmel tartanak emlékülést Nagykárolyban és Szatmárnémetiben Ady Endre halálának 101. évfordulója alkalmából. Csütörtök délután koszorúkat helyeztek el a Nagykároly központjában lévő Ady Endre–Marchiş Otilia-szoborcsoportnál. A koszorúk elhelyezése előtt köszöntőt mondott Végh Balázs Béla, a Pro Magiszter Társaság elnöke, Mercs István, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke és Kereskényi Sándor irodalomtörténész.

Tegnap a nagykárolyi Károlyi-kastély tanácstermében tudományos előadások követték egymást. Végh Balázs Béla ismertette a konferencia célját és annak programját, majd arról beszélt, hogy miért Nagykárolyban zajlik a megemlékezés első két napja. Sokak emlékében úgy él Ady Endre, mint a költő, aki tanulmányainak egy részét Nagykárolyban végezte. Adyt ennél sokkal komolyabb szálak fűzik Nagykárolyhoz, hiszen egész életében megmaradtak a Nagykárolyhoz kötődő kapcsolatai. Adynak olyan nagykárolyi barátai voltak, mint Kabos Ede szerkesztő, aki rendszeresen közölte Ady írásait, Kaffka Margit, akivel állandó kapcsolatban állt, és természetesen Jászi Oszkár, akivel Budapesten sokáig együttműködött.

A nagykárolyi tanácskozáson többnyire Ady költészetének kései szakaszát elemezték az előadók. Nem könnyű újat mondani Adyról, hiszen a kutatók nagyon sok dolgozatot halmoztak fel, ma már inkább párhuzamokat lehet vonni az ellentmondások között, vagy át lehet értékelni, újra lehet értelmezni az Ady-hagyatékot.

A tanácskozás résztvevői az előadásokat követően megbeszélték az elhangzottakat, majd meglátogatták az Ady-emlékhelyeket.

Elek György