Kezdődik a legeltetési szezon

A György-napi kihajtás helyett május elejére tolódott a csordák legelőre hajtása a megyében, jellemzően mindenütt kevesebb tehenet tartanak, egyre kevesebb szarvasmarha megy ki a mezőre.

Több oka is van annak, hogy egyre apad a tehéncsordák létszáma a megyében, az egyik, hogy egyre kevésbé éri meg tehenet tartani, mert egyre csökken a tej felvásárlási ára, a másik pedig, hogy kevésbé produktív tej és hús terén is a nyaranta a legelőn tartott állat.

Pusztadaróc

Csökkenő tendenciát mutat a tehénlétszám Pusztadarócon és a hozzá tartozó településeken is, Szamosdarán kilencvenes, Pusztadarócon harmincas, Atyában hatvanas, Petén harmincas létszámra számítanak a csordások. Darócon a község tulajdonában lévő legelőt egy egyesület bérli, tájékoztatta lapunkat Vincze Sándor alpolgármester, és a gazdák tartják rendben. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit gondol, miért csökken évről évre a tehenek száma a csordákban, az alpolgármester azt válaszolta, hogy azt a tej nevetségesen alacsony felvásárlási ára és a nyár közepétől kiszikkadó legelő okozza. Ha most kövér is a legelő, júniustól már nem lesz az, mutatott rá Vincze; ha megint olyan száraz lesz a nyár, mint tavaly meg azelőtt volt, „atletikus jószágai” lesznek azoknak, akik legelőre hajtatják a teheneiket. Júniustól az aszály miatt gyakorlatilag nem termelődik újra a gyep a legelőn, csak öntözéssel lehetne serkenteni a fű növekedését, de olyat ki hallott már, hogy locsolják a legelőt, mondta el véleményét az elöljáró. Tavaly, attól függően, hogy hány tehén volt a csordában, településenként változó módon 30, 40 vagy 50 lejt fizettek a gazdák havonta tehenenként a csordásnak, valószínűleg így lesz ez ebben a legeltetési szezonban is. Pusztadaróc községnek 262 hektárnyi legelője van négy településen, körülbelül egy hektár legelő jut egy-egy jószágra — ami nagyjából igaz más községeire is a megyének —, miközben az ideális az lenne, ha 2–3 hektár legelő jutna egy-egy felnőtt szarvasmarhára.

Majtény

Egy hektár jut egy-egy állatnak a majtényi polgármesteri hivatal legelőjén is, mondta el lapunknak Gyurkán Enikő, a helyi állattenyésztők egyesületének könyvelője. Az állatállomány létszáma változásának iránya itt is negatív, tíz százalékkal kevesebb a tehén, körülbelül hétszáz szarvasmarha alkotja a községbeli csordákat ezen a nyáron. Hét településről járnak a majtényi legelőkre a tehenek, ezek esetében ugyanúgy tartanak a nyári szárazságtól, mint minden más legelőn is a megyében, a szezont megelőzően itt is volt műtrágyázás, de ha aszály lesz, a zöldtakarmány mennyiségén ez sem fog sokat segíteni. Az állomány számának apadását itt főleg az alacsony felvásárlási árnak tudják be az illetékesek, a két cég, amelyik tejfelvásárlással foglalkozik a környéken, alig több mint ötven banit ad egy liter tehéntejért.

Lázári

Nagyon nagy baj, ha ötven banit fizetnek egy liter egészséges, természetes tejért, véli Béres Antal, Lázári község alpolgármestere. Túl sok munka van a tejben ahhoz, hogy kevesebbet adjanak érte, mint amennyibe egy liter palackozott víz kerül. Ez is lehet az oka annak, hogy nagyon apad a legelőre hajtott állatok száma Lázáriban, a község települései közül a legkevesebb állat a lázári, a sándorhomoki és a sárfalui csordában lesz, utóbbi településről már csak négy tehén fog kijárni a legelőre idén. Érdekes módon Lázáriban pont abban a faluban van a legtöbb tehén, ahol a legkevesebben laknak: Kispeleskén alig kétszázan élnek, mégis hatvan tehén eszi majd a legelő füvét, nagy szarvasmarha-gazdaság működik az aprócska faluban.

Princz Csaba