×
2020. 04 09.
Csütörtök
Erhard
13 °C
Derült
1EUR = 4.83 RON
1USD = 4.44 RON
100HUF = 1.34 RON
Két barangoló

Kialudt vulkánok nyomában — a misztikus Szent Anna-tó

2019.11.17 - 11:57
Megosztas :
  • Kialudt vulkánok nyomában — a misztikus Szent Anna-tó

     

    Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján, lenyűgöző környezetben fekszik Székelyföld legismertebb kincse. A Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében, a Mohos-tőzegláp szomszédságában terül el a legendás keletkezésű, sötét vizű Szent Anna-tó.

     

    A Szent Anna-tó 950 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, geológiai és növénytani rezervátum, amely a Mohos Természetvédelmi Terület része.

    „… Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava.” (Jókai Mór)

    A Szent Anna-krátertavat és a Mohos-tőzeglápot akár Európa legismertebb természeti kincsei közé is sorolhatjuk. Születésük az Erdélyi-medence belső peremén kialakult vulkáni hegylánc létrejöttével függ össze. Az ikerkráterek közül a Szent Anna-tó a legfiatalabb. Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni tava. A vulkánokat sokáig az istenek munkájának tartották, és a kitöréseket mítoszokkal, természetfeletti erőkkel magyarázták. A Szent Anna-tó legendája is egy több mint harmincezer éves eseményt örökít meg, varázslatos mesébe burkolva.

    Valamikor egy magas hegy volt a mai Szent Anna-tó helyén, amelynek a tetején vár magasodott. Vele szemben, a Bálványos hegyén is egy hatalmas vár állt. Két testvér lakott a két várban, akik egymással versengtek. Egyszer a bálványosi várba egy nagy úr érkezett gyönyörű hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott. A házigazda szemet vetett a hintóra és a lovakra. Megkérte a vendéget, hogy adja el neki, de az hallani sem akart róla. A vár ura nem hagyta ennyiben, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak, hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval. Így történt, hogy a környék tizenkét legszebb lányát fogta a hintója elé. Ám a lányok meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelöl állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, s ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. Könyörgése meghallgatásra talált, s abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok a föld alá süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki. A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat, és visszaváltoztak leányokká. Anna kápolnát építtetett a tó partján, és itt töltötte életének hátralevő részét, csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a leánnyal. Halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

    A legendát és a benne megjelenő motívumokat azóta már nagyon sok művész jelenítette meg és tette halhatatlanná.

    Földtani szempontból egy vulkáni kitörésről van szó, melynek tölcséres katlanját feltöltötte az elolvadó csapadék, így létrehozva ezt a varázslatos tavat. A tó a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falaival van körülölelve, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m). „Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú vizlápot.” (Jókai Mór)

    A tó területe 22 hektár, kerülete 1737 méter, mélysége a partoktól a tó közepe felé tölcsér alakban nő. A víz só- és planktontartalma alacsony, ennek ellenére az aljára barna iszap rakódott le, amitől a vízfelszín zavarosnak tűnik. Alakját legtöbbször szabályos körként említik, de madártávlatból nézve inkább könnycsepphez vagy festőpalettához hasonlít. Élővilága meglehetősen szegényes, a parti nádas részeiben vízisiklók, tarajos gőték, vízi poloskák és alacsony rendű rákok élnek; a harcsákat mesterségesen telepítették vizébe. A tó nem áll összeköttetésben más patakokkal, forrásvizekkel, vize kizárólag esővízből és hóolvadékból áll. Dr. Gelei József 1909-ben végzett elemzése alapján a Szent Anna-tó a világ legtisztább vizű tava volt a századfordulón:

    „… csodás játéka a természetnek; megmutatta, hogy oly rengeteg, ásványos alkotórészekben annyira gazdag ásványforrások között is tud csaknem desztillált vizet előállítani. … Az egész tó nem egyéb, mint összegyűlt esővíz és hólé.” Mára ez megváltozott, főleg amiatt, hogy a nyári időszakban a turisták elözönlik a tó környékét. A kráterjelleg miatt minden törmelék, a fák lehulló lombja a tóba kerül előbb-utóbb, ami felgyorsítja az eliszaposodás folyamatát. Előreláthatóan néhány évtized múlva az egykori Mohos-tó sorsára juthat, s helyén lápos vidék alakul ki. Éppen ezért a Pro Szent Anna-tó Egyesület igyekszik változtatásokat eszközölni a tó természetes megtisztulása, illetve megőrzése érdekében. Így például már nem lehet gépjárművel a tópartig menni, illetve 2018 óta fürdőzni is tilos. A cél érdekében viszont minden látogató együttműködésére szükség van.

    A Mohos-tőzegláp és a Szent Anna-tó környékét mindenkinek ajánlani tudjuk, életkortól függetlenül, mivel több változatos kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre minden évszakban.

     

    Szöveg: Habarics Ilona

    Fotók: Habarics Zsolt

    Cookie