Kiépült vallásturisztikai útvonal Nagykárolyban
Egy magyar-román határon átívelő közös projekt révén újabb turisztikai célpontok kerültek előtérbe Nagykárolyban. Ezúttal vallásturisztikáról beszélünk, melyben templomaink érdekeltek.
Két nagykárolyi templom — a Kalazanci Szent József római katolikus és a magyar ajkú görögkatolikus templom — épülete újult meg (előbbinek az első része) annak a HU-RO-s, azaz román-magyar együttműködés révén elkészített és kivitelezett projektnek az eredményeképpen, amely a Mária sugara — Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása nevet viseli. A két nagykárolyi templomon kívül a magyarországi részen, Máriapócson történik egy nagyszabású beruházás: egy zarándokközpontot hoznak itt létre. (A nagykárolyiak mellett a Hajdúdorogi Egyházmegye volt a projekt másik készítője, koordinátora.) A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult projekt a templomfelújítások mellett további célként, a Máriapócs — Szatmárnémeti és a Máriapócs — Nagyvárad zarándokútvonal infrastrukturális kiépítését is célul tűzte ki. A nagykárolyi vonatkozások tekintetében Vadas Krisztián, a görögkatolikus templom parókusa tájékoztatta a Friss Újságot a megvalósítás befejezéséről. A projekt lezárását összekötötték az adventi időszakkal, s így kétnapos, egyházi rendezvényekben bővelkedő program zajlott a hétvégén. A pénteken, illetve szombaton megszervezett rendezvényeken a nagykárolyi házigazdák és a hívek mellett máriapócsi vendégeket is fogadtak. A szent liturgiák megtartásán kívül hivatalosan is felavatták a megújult épületet, a mellette épített új részeket, valamint megnyitotta kapuit az a helytörténeti kiállítás, mely során igazi ritkaságokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A kiállítás egyébként, a templom tetőterében kapott helyet.
A beruházásról
A felújítási munkálatok 2012–2014 között zajlottak, bár a munka látványosabb része az idei évre tevődött. A munka során teljes egészében átfedték rézlemezzel, a tornyok közötti kisebb részen pedig egészében kicserélték a tetőszerkezetet. Emellett a templom külső tatarozása és festése is megtörtént, egyedül a lábazat felújítása maradt hátra, amelynek tégláit igencsak kimarta a talajvízben képződő salétrom. Megoldották a falak szigetelését, így várhatóan a salétrom nem okoz több problémát az épület állagában. Nagykároly legrégebbi temploma ez az épület, mely a maga 270 évével fontos turisztikai vonzerőt jelenthet a jövőben is. A projekt keretében sikerült felépíteni az udvarban egy melléképületet, amely a jövőben raktárhelyiségként, mellékhelyiségként, valamint egy kisebb turisztikai tájékoztató pontként fog működni, amelynek tornácán a hívek és a turisták megpihenhetnek. Vadas Krisztián elmondta, nagyon szeretnék, ha sikerülne a templom oltára előtti részben található ikonoztáziát is felújíttatni, restauráltatni, mivel erre a projekt keretében nem nyílt lehetőségük. (A projekt rájuk eső része egyébként mintegy 240 ezer euró volt.) Nagykárolyban kevesebb mint kétszáz magyar ajkú görögkatolikus él. Közülük kb. 160 személy az egyház aktívabb tagja, viszont a liturgiákat csak a harminc százalékuk látogatja. A parókus feltett szándéka, hogy a híveket egybekovácsolja, és a helyi hitéletet fellendítse. Mint mondta, legyen szó bármilyen beruházásról is, mely az egyház érdekében történik, az mindig a közösség érdekét szolgálja. Templomot lehet építeni, újítani, téglából falazni, de igazából a hívek az élő téglái az egyháznak.
Tőtős Tímea
