Kirándulás a Vizsolyi Biblia útján

Szatmári iskolák diákjai tanáraikkal és szüleikel indultak el a Vizsolyi Biblia útján, a kirándulást a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezte Győrbíró-Balogh Csilla vallástanár, Rus Annamária magyartanár és Győrbíró Sándor református lelkipásztor.

Gyerekekből, felnőttekből álló csoport indult egy autóbusszal a Vizsolyi Biblia útján, hogy a reformáció 500. évéhez közeledve Vizsolyban és Sárospatakon ismerkedjenek a reformáció történetével, illetve a reformáció következményeként a Károli Gáspár gönci református esperes fordításában megjelent első teljes magyar nyelvű Biblia egyik eredeti példányával. Az időjárás nem igazán kedvezett a kirándulóknak, előbb csak hűvös volt, később megeredt az eső, a végén már hideg szél kavarta az egyre jobban hulló hópelyheket. A kirándulás szervezője Győrbíró-Balogh Csilla vallástanár, Rus Annamária magyartanár és Győrbíró Sándor református lelkipásztor volt. Jómagam a kirándulók krónikásaként vettem részt, örülök, hogy jelen lehettem, ugyanis nagyon sokat lehetett látni és tanulni, új ismeretekkel gazdagodni a kiránduláson. Az autóbusz időben elindult, de mint ahogy az utóbbi időszakban szokás, több mint másfél órát kellett várakozni az országhatárnál, amíg a határrendészek elvégezték a munkájukat. Mátészalkán miután megtörtént az első bevásárlás, az autóbusz Vásárosnaményen és Kisvárdán keresztül haladt Sárospatak felé. Volt idő mindent megbeszélni, amíg megérkeztünk a Sárospataki Református Kollégiumhoz, ahol az intézmény igazgatója, a szatmári származású Nagy-Baló Csaba (a Szatmárnémeti Református Gimnázium egykori tanára) fogadott. Éger Gábor, a kollégium könyvtárosa mutatta be a könyvtárat, ami még azok számára is élményt nyújtott, akik nem igazán rajonganak a könyvekért és a könyvtárért.

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának közel 400 ezer kötetes könyvanyagát kézirat- és folyóirattár, térképtár, kottatár, iskolai értesítők és gyászjelentés-gyűjtemény, filmtár, hanglemeztár és az elektronikus dokumentumok gyűjteményei egészítik ki, amelyekkel együtt az állománya jóval meghaladja a félmillió könyvtári egységet. A nyomtatott anyag — a gyűjtőkörnek megfelelően — elsősorban teológiai, bölcseleti, történeti, néprajzi, társadalomtudományi, nyelvészeti kötetekkel gyarapszik, de a számos hagyatéki könyvtárnak köszönhetően tekintélyes a szépirodalmi anyagainak a száma. A könyvtáros bemutatta az öt teremből álló gyűjteményt, melyekben nagyon sok tárgy és kézirat látható a Rákócziak korából, van egy szék, amelyen Horthy Miklós kormányzó is ült. Nagy-Baló Csaba viszont a teljesen felújított kollégiumban kalauzolt el bennünket, az intézmény mindmáig megtartotta nevét és színvonalát.

A kirándulók útja a Rákóczi-várba vezetett, amit kívülről az egyre rosszabbra forduló időjárás miatt nem igazán lehetett megnézni, de idegenvezető segítségével bejártuk a Vörös-torony minden zegzugát. A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A mai várkastélyt és a hozzá kapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. A várlátogatás során nem csupán a várat és az abban lévő értékeket lehetett megismerni, hanem a Rákóczi család történetét is. A csoport tagjai közül néhány Rákóczi-nótát és népdalt is elénekelték, hogy megtapasztalják a lovagterem akusztikáját. Végül a torony magasából lehetett megtekinteni a települést és a vár mellett elhaladó Bodrog-folyót.

Már sötét volt, amikor Vizsolyba továbbindultunk. Erdőn haladt az út több tíz kilométeren át, a nagy hóviharban keveset lehetett látni, de egyszer csak megjelent a főút, amelyre térve hamar elértünk Vizsolyba. Kovács Zsolt Levente lelkipásztor és az idegenvezető bemutatta a templomot. A templomi térben tekinthető meg az 1590-ben, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példánya, a 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem a fele Magyarországon. A fordítást Károli gönci prédikátor készítette munkatársaival, a lengyel származású Manskovits Bálint nyomtatta ki. Késő este volt, amikor visszaindultunk, egyre hidegebb volt, hullt a hó és fújt a szél. Az autóbuszban viszont kellemes volt a hangulat, a fiatalok és az idősek együtt énekeltek.

Elek György