Kisvárosnyian szabadultak hamarabb

Több mint 16 000 elítélt szabadult hamarabb az embertelen fogvatartási körülmények miatt — közülük 386-an a szatmárnémeti börtönből, amelynek komfortos és modern cellái nem túl népszerűek.

Bő másfél éve, 2017 októberében lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a rossz körülmények között fogva tartott elítéltek büntetéséből levonhatnak bizonyos időt a nem megfelelő körülmények miatt — 30 naponként 6 napot kell elengedni azon elítéltek esetében, akik olyan közös cellában raboskodnak, ahol nem jut legalább 4 négyzetméter egy rabra; azoknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva. Merthogy sajnos a túlzsúfolt romániai börtönök zöme rendelkezik mindezen rossz, embertelen fogvatartási körülményekkel, s bár az ország többször is nekifutott legalább egy, modern és az uniós előírásoknak megfelelő büntetés-végrehajtási intézet megépítésének, a „szükség van rá” és „kell” témafelvetések körbejárásán túl egyéb lépés mindeddig nem történt — sok vita, felháborodás és ellenvetés közepette életbe lépett viszont a szabadságvesztés-csökkentő jogszabály (amelyre a kormány indoklása szerint azért volt szükség, mert Romániát komoly bírság fenyegette a rossz börtönkörülmények miatt, és ezzel próbálták enyhíteni a fegyintézetek zsúfoltságát).

Az igazságügyi minisztérium a napokban hozta nyilvánosságra azt a kimutatást, amely szerint 2017. október 19. (a jogszabály hatályba lépése óta) és 2019. március 15. között összesen 16 217 rab élt a törvény adta kedvezménnyel, és került hamarabb szabadlábra. A statisztika az elkövetett bűncselekményekre lebontva is tartalmazza az adatokat, s eszerint az eredetileg kiszabott szabadságvesztésük letelte előtt szabadlábra helyezettek közül 1834-et emberölés, 5946-ot lopás és rablás miatt, 762-t nemi erőszak, 1665-öt pedig jogosítvány nélküli autóvezetés, ittas vezetés vagy egyéb közlekedési bűncselekmények miatt ítéltek el. Nem mellesleg a jogszabály hatálybalépése óta eltelt időszakban szabadlábra helyezett rabok közül 968-at ítéltek el ismét újabb (legtöbbször ugyanolyan) bűncselekmény elkövetése miatt. Természetesen sokan meg is próbáltak, próbálnak visszaélni a lehetőséggel, s a legkülönfélébb ürügyekkel mintegy zsinórban kérvényezik áthelyeztetésüket a modernebb börtönökből a sokkal rosszabb körülményeket „biztosító” intézményekbe, hogy aztán élhessenek a kedvezményes szabadlábra helyezés lehetőségével.

A kényelmesebbtől való (s nem hátsó szándél nélküli) ódzkodás jelen van a szatmárnémeti, úgynevezett félnyitott rendszerű börtönben is — a bő évszázada épült intézmény eredetileg 150 személy időszakos fogvatartására volt alkalmas, jelen pillanatban 363-an töltik büntetésüket falai között, és tavaly egy régi asztalosműhelyből alakítottak ki két, minden EU-s előírásnak maximálisan megfelelő, modern, tágas cellát, amelyek összesen 28 rab elhelyezésére alkalmasak. Viszont az elítéltek nemigen szorgalmazzák, hogy a modern részlegbe kerüljenek, inkább zsúfolódnak a kevésbé komfortos cellákban, ahol minden letöltött hónap után 6 nappal csökken a büntetésük. Mint azt az intézmény szóvivőjétől megtudtuk, 2018 január 1-je és 2019. május 8-a között 386 elítéltet helyeztek „időkedvezményesen” feltételes szabadlábra — közülük 14-en emberölésért és minősített emberölésért, 12-en gyilkosságért, 74-en minősített lopásért, 19-en pedig lopásért, 41-en rablásért és minősített rablásért, 13-an erőszakos nemi közösülésért, 39-en jogosítvány nélküli vezetésért, 21-en ittas/drogos befolyás alatti vezetésért, 4-en baleset helyszínének elhagyásáért, tízen bűnszervezet létrehozásáért, 7-en kábítószer-kereskedelem, hárman korrupció miatt, 10-en pedig adócsalásért voltak elítélve.

Szabó Kinga Mária