Kiszámíthatóbb adózási politika kell!

„Egy stabil, kiszámítható pénzügyi és adópolitikára van szükségünk, nem az adótörvénykönyv elkapkodott foldozására” — hangsúlyozta a képviselőház plénumában Erdei Dolóczki István. Az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a kormány visszaéléseire hívta fel a figyelmet.

Erdei Dolóczki István parlamenti képviselő, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja azt követően nyilatkozott erről, hogy a hazai gazdaság állapotáról számolt be a miniszterelnök órája alatt a kormányfő a képviselőházban. A Szatmár megyei törvényhozó hozzászólásában a gazdasági és bankszektort érintő, sürgősen megoldandó problémákkal kapcsolatosan fogalmazott meg kérdéseket a miniszterelnökhöz. A pénzügyi szakpolitikus arra az európai uniós direktívára hívta fel a figyelmet, amelynek előírásait Romániának 2016-os határidővel kellett volna átültetnie törvénytárába. Az erre vonatkozó törvénytervezet csupán a keddi nap folyamán kerül a képviselőház szakbizottságának asztalára, annak ellenére, hogy fontos számlázási, illetékbefizetési és könyvviteli szabályokat tárgyal, amelyek segítségével megszűnnének az EU-s és a romániai normák közötti különbségek. Erdei véleménye szerint az adóhivatal működési szabályzatában vélhetőleg olyan joghézagok találhatók, amelyek eredményeként bizonyos multinacionális vállalkozások elenyésző profitadót fizetnek az itthoni államkasszába, miközben azok külföldi anyavállalatai igencsak jövedelmezőek. Ugyanakkor az RMDSZ-es politikus azt kérte: térjünk vissza az adóhivatalok működésének regionalizációját megelőző rendszerhez, hiszen az egy jobb, vállalkozóbarát berendezkedés volt.

Az új adótörvénykönyv módosításának vitája során a Szatmár megyei képviselő elmondta: az utóbbi időben a kormány visszaélt a törvény egyik cikkelyének előírásaival, miszerint a módosítások majdhogynem azonnali hatállyal lépnek érvénybe. A törvény úgy rendelkezik: legalább fél évnek kell eltelnie az elfogadott módosításnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése és az életbe lépése között, bizonyos, sarkalatosabb rendelkezések esetén pedig annak előírásai csak a következő év januárjától lesznek érvényesek. Sürgősségi kormányrendeletekkel azonban ez a határidő akár 15 napra is csökkenthető. Erdei D. István kiemelte, hogy a törvény harmadik cikkelye kivételt kellene képezzen, nem szabályt. Ennek ellenére idén már hatszor módosították az adótörvénykönyvet kormányrendelet vagy sürgősségi rendelet útján, illetve több olyan törvény értékű normatív rendelkezést fogadtak el, amely módosítja az adózás alaptörvényét. Ezek mind sürgősségi eljárással, szinte azonnal léptek életbe. „Nem egészséges a gazdaságot, a pénzügyi politikát sürgősségi eljárással, foltozásszerű kormányrendeletek útján átírni. Ez a fajta törvényalkotás egy kiszámíthatatlan adózási rendszerhez vezet, amely ellehetetleníti az üzleti környezetet” — nyilatkozta plénumi felszólalását követően a képviselő.