Klezmerkoncert a zsinagógában
Utoljára módositva: 2019-09-20 15:06:37

Különleges zenei csemegére várják az érdeklődőket vasárnap délután, amikor a nagyváradi Hakeshet Klezmer Band muzsikál majd „szivárványosan”.

Szeptember 22-én, vasárnap 17 órától csendül fel ismét klezmer muzsika a Várdomb (Decebal) utcai nagyzsinagógában, a nagyváradi Hakeshet Klezmer Band előadásában. A belépés a koncertre természetesen ez alkalommal is díjtalan.

A zenekar 2005-ben alakult a Nagyváradi Zsidó Hitközség keretében, s azóta nem csak az ország, de a világ számos pontján, Izraeltől Argentínáig fellépett már különböző fesztiválokon, rendszeresen koncertezik a Bukaresti Zsidó Állami Színház színpadán, a brassói zsinagógában és a nagyváradi filharmónia nagytermében. A művészek szivárványos zenéjükbenben a héber hagyományokra építenek, de szívesen ihletődnek olyan népek kultúrájából, amelyekkel a zsidó közösség találkozott. S hogy miért szivárványos a zenéjük? A Hakeshet héber név, és szivárványt jelent, pontosabban a szivárványt, s mint a zenekar tagjai fogalmaznak: ők egy nagyon széles behatású zenét játszanak a szivárvány összes színében. „A klezmer zene olyan, mint a zsidók történelme. Olykor sír, olykor vidám. Mélységeket és magasságokat ölel át egy-egy darab, amelyeket a fantasztikus kollégákkal sikerül megszólaltatnunk és továbbítani az üzeneteket a publikum felé” — mondják, nem hallgatva el azt sem: a klezmer zenét megtanulhatja bárki, de soha nem fogja tudni kellőképpen előadni az, aki nem érzi igazán. A Kelet-Európában megszületett, nagyon változó és képlékeny muzsika eredete hosszú évszázadokra nyúlik vissza — a kis zsidó közösségek szórakozni vágyva elkezdtek zenélni, ki milyen hangszeren tudott, úgy, hogy mindig a lelkiállapotuknak megfelelően zenéltek. Búsultak vagy szórakoztak, de zenéltek, és így fejezték ki érzelmeiket, a muzsikába átemelve a környező népcsoportok dallamvilágának részleteit is — így fedezhetők fel a klezmerben magyar, lengyel, orosz, ukrán, román, de cigány, görög és török motívumok is. Annál is inkább, mivel a kelet-európai zsidók körében egyes ünnepeken s főleg esküvőkön játszó muzsikusok szíves meghívottjai és népszerű szórakoztatói voltak a lengyel, orosz és moldvai urak többnapos lakodalmainak, ahol mindenféle — zsidó és nem zsidó eredetű — dalokat játszottak a megbízó igényei szerint; frivol tánczenétől az elégikus dalokig. A sokáig csak mint a kelet-európai zsidóság (illetve kelet-európai gyökerekkel rendelkező jiddisek) zenéjeként számon tartott klezmer a ’80-as évektől szerte a világon divatba jött.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. október 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 60 dkg sertéstarja, só, frissen őrölt bors, 3 ek. napraforgóolaj, 8 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 1 ...