Koalíciós válság: mit lép az RMDSZ?
Lemondott tegnap a PNL hét minisztere, helyüket PSD-sek vették át, Victor Ponta tárgyalásokat kezdett az új kormány megalakításáról. Az RMDSZ hajlik a kormányzásban való részvételre, ha elfogadják a feltételeit. Az SZKT szombaton foglal állást az ügyben.
Az egészségügyi, a munkaügyi, a közlekedési, a kulturális miniszteri tisztség ürült meg, valamint a víz- és erdőügyi, a parlamenti kapcsolatokért felelős, illetve a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszteri posztról távoztak a liberálisok, a hét miniszteri funkciót ideiglenesen a Szociáldemokrata Párthoz tartozó miniszterek vették át. Traian Băsescu államfő közölte, hogy aláírta az ideiglenes miniszterek kinevezését, reményét fejezte ki, hogy Ponta új kormánya a jövő hét elején hivatalba lép.
A liberálisok kedden este döntötték el, hogy kilépnek a kormányból, és a miniszterek lemondása révén hivatalosan is felbomlott a három évvel ezelőtt alakult Szociálliberális Szövetség (USL), amelynek a 2012-es év végi választások óta kétharmados többsége volt a parlamentben.
Băsescu kifejtette: 17 minisztérium közül 9-nek az élén ideiglenes miniszter áll, ami azt mutatja, hogy instabil a kormány. Hozzátette: fontos, hogy kedden megszavazza a parlament az új kabinetet, és Romániának legitim, konszolidált parlamenti többséggel rendelkező kormánya legyen.
Ponta szerdán tárgyalásokat kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével, s a pártot meghívta az új kormányba. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: nem utasítja vissza a párbeszédet az új kormány megalakításáról. Közlése szerint az RMDSZ három nagy kérdéscsomaggal ül a tárgyalóasztalhoz: a kisebbségi jogok, a gazdasági és szociális ügyek, valamint az infrastrukturális beruházások területén próbálná érvényesíteni céljait.
A SZKT kezében a döntés
Az SZKT szombatra összehívott ülésén adhat mandátumot a tagság arra, hogy a Szövetség vezetői egy esetleges koalíciós megállapodásról tárgyaljanak. A Szövetségi Képviselők Tanácsának Szatmár megyei tagjait arról kérdeztük, hogy milyen álláspontot képviselnek majd, íme az ő válaszaik.
— Azt tudni kell, hogy minden politikai szervezet azért jön létre, hogy felkészüljön a kormányzásra — nyilatkozta lapunk tegnapi megkeresésére Erdei D. István parlamenti képviselő és gyorsan hozzá is tette, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ehhez mindenáron. Erdei szerint nagyon nehéz kérdés és sok mindentől függ, hogy az RMDSZ most kormányra lépjen-e, ráadásul tegnap Tăriceanu még az USL összetartásán dolgozott, hiszen a kormány nem bukott meg, a kilépett liberális miniszterek helyére ideiglenesen PSD-seket nevezett ki az államfő. A Szatmár megyei politikus szerint abban az esetben lehet szó kormányzati szerepvállalásról, ha a Szövetség programját be tudják illeszteni a Ponta-programba, ellenkező esetben marad az ellenzéki szerep, vagy harmadik változatként lehet szó parlamenti támogatásról is.
Pataki Csaba szenátor elmondta, mivel egyelőre a feje tetején áll minden, és még nem volt egy hivatalos felkérés sem, a kormányzati szerepvállalással kapcsolatban Kelemen Hunor szövetségi elnök véleményét osztja, aki kijelentette, nem utasítja el a párbeszédet, de meg kell nézni azt is, hogy milyen módon és feltételek mellett érdemes a koalíciós megállapodásról tárgyalni. Pataki szerint a koalíciós vita helyett olyan témákról kellene politikai vita folyjon, mint például az, hogy a társulási szerződést januárban kellett volna harmadszorra elküldeni Brüsszelbe, hogy ebben az időszakban határozzák meg a következő pályázati ciklus egy évtizedre szóló prioritásait, hogy milyen módon lehet biztosítani a fenntartható növekedést és elérni azt, hogy ne csak az ország makrogazdasági adatai legyenek jók, de ezt az átlagemberek is megérezzék. Ezért fontos az, hogy ennek a történetnek a végére pont kerüljön, és ez március 4-én várható, akkor mutatja be a miniszterelnök az új kabinetét a parlamentnek. Pataki kihangsúlyozta, az erdélyi magyarság érdekképviselete ellenzékből nagyon nehéz, de nem lehetetlen, amennyiben azonban olyan lehetőség adódik arra, hogy a közösség szempontjainak érvényesítése — kisebbségi oktatás, kulturális autonómia, decentralizáció stb. — terén előrelépés történjen, akkor a kormányzást is vállalni kell. Az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontja a március 1-jei SZKT-n dől majd el, mondta Pataki.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő szerint az elmúlt másfél év mutatta csak meg igazán, hogy mit jelent, ha az RMDSZ kormányzati tényező, ezért szerinte a kormányzati szerepvállalásról való döntés messze nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik. Szerinte a Szövetségnek túl sok lehetősége nincs, miután a liberálisok az utóbbi másfél évben magyarellenes hangvételű nyilatkozataikról voltak felismerhetőek. „Amennyiben tárgyalásokba bocsátkozunk, úgy kell fellépnünk, hogy a választók érdekeit képviseljük: a specifikus törvények — kisebbségi törvény, oktatás és autonómia — elfogadása és alkalmazása mellett itt Szatmár megyében fontos lenne, hogy a megkezdett beruházások folytatódjanak, hogy a prefektúrán mindenképpen ott legyünk” — érvelt Kereskényi.
Găman Mihály, Pusztadaróc polgármestere még nem biztos abban, hogy eljut a szombati SZKT-ülésre, de amennyiben ott lesz Marosvásárhelyen a Szövetség kisparlamentjének ülésén, a kormányzati szerepvállalás mellett teszi le a voksát, még ha megítélése szerint is óvatosan kell viszonyulni a jelenlegi helyzetben a kormányzati szerepvállaláshoz. Găman rámutatott, az RMDSZ-nek van elképzelése, van programja, vannak szakemberei, és ha az összmagyarság érdekeinek képviselete terén előre tudnak haladni, akkor folytatni kell mindazt, ami 2012-ben abbamaradt. Senkinek sem jó az, ha az országban instabilitás van, a kisebbség megítélése pedig más, ha kormányon vagyunk, érvelt Găman, hozzátéve, hogy komoly csapatnak tartják a Szövetség szakembereit, és igaz ugyan, hogy hátrányokat is okozhat a kormányzás, de ha adódik a lehetőség, az a természetes, hogy éljünk vele.
Az elnökválasztás előtt, ilyen nagy felfordulás közepette nem szabad kormányzati szerepet vállalnia az RMDSZ-nek, véli Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, hozzátéve, hogy kívülről támogathatná a Szövetség a kormányt, ha a bennünket érintő dolgokban támogatásra találna a kormányoldalon. Kovács azt is nyilvánvalóvá tette, hogy ellenzékből semmit nem lehet elérni, ezzel együtt állítja, hogy ilyen zavaros helyzetben nem szabad bemasírozni a kormányba, szerinte meg kell várni az elnökválasztást és a kormányzati szerepvállalásról annak függvényében kell dönteni.
