Kölcsey neve a nemzeti identitást jelenti

Kölcsey Ferenc halálának 175. évfordulója alkalmából, Napjaink Kölcsey Ference címmel, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban irodalmi tanácskozásra került sor augusztus 1-én, ma Sződemeteren tartanak megemlékezést, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében.

Tegnap a szatmárnémeti Astoria Szálló nagytermében irodalmi tanácskozással kezdődött az idei Kölcsey-megemlékezés. Muzsnay Árpád, a Napjaink Kölcsey Ference című kétnapos rendezvény fő szervezője Életem: Kölcsey című megnyitó előadásában az 1990-ben kezdődött szatmári Kölcsey-kultusz kialakulásának történetét ismertette. Beszámolt arról, hogy gyerekkorától kezdve hogyan került kapcsolatba Kölcsey szatmárnémeti emlékhelyeivel (utca, szobor stb.), majd mi késztette arra, hogy évről évre Kölcsey-megemlékezéseket szervezzen. Kitért a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium történetére, a sződemeteri emléktábla körül kialakult helyzetre, valamint a szatmárnémeti és a sződemeteri Kölcsey-szobrok állítására.

Szatmárnémetiben

Az idei előadók többnyire Kölcsey Himnuszának az értelmezésére, annak mindmáig tartó időszerűségére, iskolákban és a felső oktatásban való tanítására helyezték a hangsúlyt. Kulin Ferenc budapesti irodalomtörténész, a Szatmárnémetiben megrendezett tanácskozás vezetője, az előadások elhangzása után elmondta, hogy először jár Szatmárnémetiben, és azért vállalta, hogy részt vegyen a tanácskozáson, mert negyven évig tanította Kölcseyt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, de eddig még sohasem járt Kölcsey szülőhelyén. Kölcsey gondolkozás- és magatartásformáló volt számára, megtanulta tőle, hogy esztétikai érték csak közösségi értékekből születhet, esztétikai érték csak egy konkrét kulturális örökségre épülhet.

Kölcseyt olvasva, az ő munkásságát tapasztalva megtanulhatjuk, hogy a nemzeti kultúra olyan fogalom, amely az összetartozás eszméjét kulturális alapon tartalmazza, és minden olyan kulturális formát átfog, amely ennek az összetartozásnak a kifejeződését szolgálja, illetve a „nemzeti” mibenlétét szimbolikusan kifejezi. A kultúráról — a nemzeti kultúráról is — többféle felfogás létezik. Az egyik nézet szerint a kultúrát közös társadalmi gyakorlatként értelmezhetjük, a nemzetet pedig egy kommunikációs közösségként. Egy olyan szimbolikus közösség megalkotásához, mint a nemzet, az összetartozás kulturális jegyeit és szimbólumait kell megformálni és egyidejűleg a külvilágnak megmutatni. Így keletkeznek a nemzetre jellemzőnek tartott jegyek. Ebben a felfogásban a mindennapok jelenségei alkotják a nemzeti kultúrát, és ezáltal a nemzeti kultúra mint valami természetes dolog tűnik fel, szimbolikus karaktere azonban rejtve marad. Az identitás fogalma csak a mi/ők — én/ő ellentétpárban értelmezhető. Reflektáltsága csak bizonyos konfliktushelyzetekben erőteljes, amikor választ kell adni arra a kérdésre: ki vagyok én, mi vagyok én? Az identitás azonban nem állapot, hanem folyamat. Szerkezete különböző jellegű és típusú motivációs erők hatása alatt állandóan alakul. Ha azonosságtudatunkat illetően egyéni tapasztalataink negatívak, akkor identitásválságba kerülhetünk, ami identitásváltást eredményezhet — mondta el Kulin Ferenc összefoglaló értékelésében.

Nagykárolyban

Az irodalmi tanácskozás délután a Károlyi-kastély lovagtermében folytatódott. Muzsnay Árpád főszervező, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, majd Bogdan Georgescu, a Kulturális, Sport- és Turisztikai Igazgatóság vezetője üdvözölte az egybegyűlteket. A köszöntőbeszédeket követően Kádár Ferenc nagykárolyi költő az erre az alkalomra írt, A tekintetes Úr című versét olvasta fel.

A tanácskozást Csorba Sándor nyíregyházi irodalomtörténész nyitotta meg. Őt követően Kulin Ferenc budapesti irodalomtörténész Kölcsey titka című előadását hallgatták meg a jelenlévők. Amint az előadó kihangsúlyozta, a titok nyitját nem sikerült felfedeznie, ezért megpróbálta körülírni. Kölcseyt politikai közös nevezőként tartották számon, hiszen ő volt az egyetlen, aki arra törekedett, hogy egyben tartsa a politikai életet, szelleme, kultusza az idők során pedig mit sem vesztett értékéből. Mercs István nyíregyházi irodalomtörténész Kölcsey Ferenc vallásosságára alapozta előadását, Varga Attila alkotmányjogász pedig Kölcsey törvényjavaslatainak időszerűségét taglalta.

A tanácskozás Nagy Zsuka költő, Bene János történész és Németi János történész előadásaival zárult.

Elek György

Ifj. Deák Endre