Kolozsváron a szatmári cégek
Szatmár megyei cégvezetők még semmilyen hátrányát nem látják annak, hogy a közepes méretű vállalkozások egyes adóügyeinek adminisztratív ügyvitelét Kolozsvárra költöztették.
Február elsejétől regionalizálták hat északnyugat-romániai megye adóügyeinek intézését, köztük a Szatmár megyei közepes méretű vállalkozások is a kolozsvári adóügyi igazgatóság fennhatósága alá kerültek. Szatmár megyében 169 céget érint ez a változás, az eléggé bizonytalan és könnyedén átértelmezhető szabályozás szerint ennyi vállalkozásnak volt két egymást követő évben 200 millió lejnél kisebb éves nettó forgalma, valamint 250-nél kevesebb alkalmazottja a megyében. Tegnap egyik Szatmár megyei vállalkozói érdekképviselet illetékesét sem sikerült elérnünk azzal kapcsolatban, hogy tapasztalt-e nehézséget az ügyintézésben emiatt a tagság. Az Autonova Rt. vezetőtanácsának alelnöke, Ciprian Costea szerint a menedzsment szintjén sem negatív, sem pozitív változás nem tapasztalható a változás bevezetése miatt. Dan Maier, aki korábban Szatmár megyében volt a közepes vállalkozásokkal foglalkozó osztály aligazgatója, most pedig a Kolozs megyei pénzügyi igazgatóságon van hasonló beosztásban, lapunknak elmondta, nincs olyan okmány, amit ne lehetne e-mailben vagy postán kikérniük a Szatmár megyei vállalkozásoknak. Ráadásul az átfutási idő is kevesebb mint öt munkanap, igen kevés olyan papír van, amelyikre hirtelen, mindenféle előzmény nélkül kellene szert tenniük a cégeknek.
Helyben maradnak az adók
A szatmári cégek adóügyi nyilvántartásának Kolozsvárra költöztetéséről nyilatkozó Dan Maier osztályvezető-helyettes elismerte, hogy maga sincs tisztában azzal, miért volt szükség Kolozsvárra költöztetni hat megye ügyvitelét, azt azonban sietett megjegyezni, hogy ez korántsem jár akkora hátránnyal, mint ahogy attól sokan tartottak. A legfontosabb irat, amit ezentúl nem tudnak Szatmárnémetiben vagy Nagykárolyban kikérni, az az adóügyi tanúsítvány, tájékoztatott Maier, ezt pályázatok elkészítéséhez kell csatolniuk a cégeknek, de ezt is, mint ahogyan a többi hasonlót, elektronikus vagy klasszikus postai úton, ajánlott levélben is ki tudják kérni a vállalkozók. A cégek által befizetett adók és illetékek sorsa nem változik, ezek megfelelő hányada továbbra is az államkasszába vándorol, és a helyi közigazgatási egységek is ugyanakkora bevételre számíthatnak az iparűzésből, mint eddig. Rossz hírt is mondott Maier: Kolozsváron egyetlen embert sem alkalmaztak, tehát sok lehet a munka a regionális adóhivatalban, túlterheltek az adószedők és várakozásra is számíthatnak a személyesen ügyeket intézők, ugyanakkor Szatmár megyében senkit nem bocsátottak el amiatt, hogy 169 közepes vállalkozással kevesebbel van dolguk.
Van értelme a tiltakozásnak?
A rendelet azonnali felülvizsgálását és eltörlését kérték az ANAF elnökének címzett levelükben a Bihar megyei politikusok, akik Cseke Attila kezdeményezésére reagálva, politikai színezetet és beszélt nyelvet félretéve, egyhangúlag aláírták azt. Pataki Csaba szenátort és Erdei D. István képviselőt, a költségvetési szakbizottság tagját arról kérdeztük: Szatmár megyében milyen sikerrel lehetne kivitelezni egy ilyen kezdeményezést, illetve mekkora haszna is van egy ilyen tiltakozásnak?
„Az adóhivatal decentralizációnak álcázott regionalizációja 2012-ben kezdődött, már az első percben nyilvánvaló volt, hogy nagyon nem jó úton indultak el, és azóta szinte folyamatosan ellenezzük — hol több, hol kevesebb sikerrel. Azt például sikerült elérnünk, hogy a kincstári (trezorărie) kirendeltségeket ne szüntessék meg a városokban, ugyanis azt akarták, hogy azok csak a megyeközpontokban működjenek. S bár értem, hogy ezzel a február 1-jén életbe lépett rendelettel a szubjektivizmust akarják valamilyen módon kiszűrni, de baltával nem lehet törvényt alkotni! Szatmár megyei politikusok szintjén felsorakozhatunk egy, a Bihar megyeihez hasonló kezdeményezés mögé, de egyrészt nem tudom, hozna-e bármiféle előrelépést az ügyben. Másrészt ezt az egész átszervezéses történetet Chiţoiu egykori pénzügyminiszter neve fémjelzi, és rossz szelleme még most is ott kísért fölötte — épp ezért nem vagyok biztos benne, hogy minden megyei politikusunk aláírná” — mondta Pataki Csaba. „A puding próbája az evés” — fogalmazott tömören Erdei D. István képviselő, beismerve ugyanakkor azt is: attól fél, hogy nem fog jól működni a bürokrácia Szatmár és Kolozsvár között. „Országos szinten nagyon nagy az összefonódás a helyi vállalkozók és a helyi adóinspektorok között, ami — elképzeléseik szerint — ezzel a regionalizációval megszűnne. Beszéltem a pénzügyminiszterrel, jövő héten Gelu-Ştefan Diaconu ANAF-elnökkel személyesen is találkozom, ígéretük szerint csak az adminisztrálást vitték Kolozsvárra, nem az intézményt, a vállalkozó nem érez meg semmit az egészből. Persze ezt az ígéretüket egészen addig nem tudjuk megcáfolni, amíg nem jelentkeznek az esetleges negatív hatások. Ha egy igazolásért Szatmárról Kolozsvárra kell utazni, az felháborító; ha itthon igénylik, az igazolás pedig elektronikus vagy hagyományos postai úton, de Szatmárra érkezik meg, akkor nincs semmi gond. De én attól félek, nem fog túl jól működni a bürokrácia a két város között, és véleményem szerint túl sok haszna nincs egy ilyen tiltakozásnak sem… Az adótörvénykönyvvel is gondok vannak — egy részük valós, más részük nem —, lajstromozzuk a hibákat, amit lehet, orvosolunk és módosító javaslatokkal igyekszünk megjavítani.”
Princz Csaba
