Kongresszusra és választásokra készülnek

A február végi, tisztújító RMDSZ-kongresszuson 58 fős küldöttség képviseli majd Szatmár megyét, de nem lesz kevésbé fajsúlyos az európai parlamenti választások eredménye sem, ami a nagyon nagy próbatétel 2020-as helyhatósági választásokra „adhat önbizalmat”.

Rendhagyóra sikeredett a Szatmár megyei RMDSZ megyei képviselők tanácsának (MKT) pénteki ülése, amely nem csak a küldöttválasztás, de a számvetés-értékelés és a jövőbeni tervek jegyében is zajlott. „Azt gondolom, mindannyian ugyanabban a valóságban élünk, ugyanazt látjuk s már 100 éve ugyanabban a hajóban evezünk; ami pedig idén, 2018-ban történt, az némiképp előrevetíti, mi is vár reánk 2019-ben” — fogalmazott politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor szövetségi elnök. „2018-ban, akárcsak az elmúlt 26–27 évben az RMDSZ-nek valakivel mindig szövetséget kellett kötnie — a szövetségkötési kényszer mindenkire érvénes, még a nagyon nagyokra is, a kisebbségi politizálásban pedig folyamatosan szövetséget kell kötni. Ez a szövetségkötési kényszer nem változott, meghatározta 2018-at, és nem is fog megváltozni és kompromisszumokkal jár, de választani csak azok közül lehet, akik bent ülnek a parlamentben — hiszen főzni is csak abból lehet, ami bent van a kamrában, a polcon. Pragmatikusnak is kell lennünk, azzal kötünk szövetséget, akivel tudunk együtt menni. Sokan és sokszor támadnak bennünket, de a PSD-ALDE-val való kompromisszumos szövetség eredménye a marosvásárhelyi katolikus iskola újraindítása, a magyar pedagógusok továbbképző központjának létrehozása Nagyváradon — s nem mellékesen, lemondattunk egy tanügyminisztert is” – sorolta. Hangsúlyozva ugyanakkor azt is: el tud képzelni a jelenleginél egy minden szempontból sokkal jobb kormányt képzeni, de a 'töredezett ellenzék' sem jövőképet, sem távlati terveket nem mutat fel. Mint rámutatott, miközben a parlamentben a Nemzeti Liberális Párt minden törekvést, minden törvényt megtámadott és megtorpedózott, amiben 'magyar' vagy 'kisebbség' szerepelt, ennek ellenére Szatmárban az RMDSZ a nemzeti liberálisokkal pragmatikus szövetséget kötött, hiszen a közösségi érdek inkább feléjük billentette a mérleg nyelvét. Az ellenzék bizalmatlansági indítványával kapcsolatban (amelyet hétfőn olvasnak fel és csütörtökön szavaznak róla a parlamentben) kifejtette:„ilyenkor mindig megkeresnek, de konkrét kérdéseimre (kormányprogram, miniszterelnök és miniszterjelöltek, milyen többség) soha nem válaszolnak. Vagy mert nem bíznak bennünk és nem mondják el terveiket; vagy mert semmiféle elképzelésünk nincs; vagy mert valójában nem is akarnak kormányozni — én az utóbbira tippelek, hiszen 2012-ben, amikor kormányozni akartak, voltak terveik is, most nem akarnak kormányozni. De akár így, akár úgy, sem velünk, sem nélkülünk nem lehet ma ezt a kormánykoalíciót megbuktatni. Ez egy román-román harc, s nem biztos, hogy nekünk, kicsinek egészséges beállni a kettő közé — egyik is, másik is, de akár közösen is elseperhetnek s aztán folytatják nyugodtan a saját harcukat” — mondta. A bizalmatlansági indítvány sorsától függetlenül, 2019 a választások éve lesz (és „előszele” a 2020-as helyhatósági választásoknak is) — az elmúlt bő évtizedben Erdély életében hatalmas szerepet játszott az Európai Unió és ezután is szükségünk lesz rá, épp ezért kiemelten fontos, hogy erős magyar (erdélyi magyar) frakció legyen az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos választások előtt áll maga az RMDSZ is, hiszen a február 22–23-i kongresszuson alapvető dolgokról fognak dönteni, az egészségügyben, a vállalkozói szférában, a gazdaságban, a fiskális politikában, az oktatásban és más főbb területeket érintve megfogalmazzuk céljainkat, s nem mellékesen szövetségi elnököt is választva.

Szatmárnémetit és Szatmár megyét megőrizni

A jövő évi európai parlamenti választások eredménye önbizalmat és erős hullámot ad a 2020-as helyhatósági választásokra, ami nagyon nagy próbatétel lesz — summázta Pataki Csaba megyei elnök, kőkemény realizmussal nem hallgatva el azt sem: irgalmatlanul nehéz lesz megyei szinten megismételni a 2016-os helyhatósági választások eredményeit, de nem lehetetlen. „Már most azt tűzöm ki célul, hogy 2020-ban több polgármesterünk legyen, mint amennyi jelenleg van — nem lehetetlen és van rá esély, mint ahogy arra is, hogy a megyei tanácsosok száma a mostani 13 (ami egy nagyon jó szám) maradjon, vagy több is legyen” — fogalmazott, megköszönve a megyei parlamenti csoport munkáját is. Ezt követően Turos Lóránd a szenátusban végzett munkáról, illetve a közösségeinket nagyban érintő a tervezetekről számolt be röviden, kiemelve a 2019-es év prioritásának minősülő közigazgatási törvény újratárgyalását; Erdei D. István és Magyar Lóránd pedig a képviselőházi, szakbizottsági munkavégzést összegezték, utóbbi pár szóban bemutatva a most induló falugazdász programot, és a falugazdászi feladatokat.

Szabó Kinga Mária