Kontinens-verő magyar olimpikonok

A Nemzeti Sport boncolgatta a londoni statisztikai adatokat, és újabb okokat talált arra, hogy miért lehet büszke a magyar azokra a sportolókra, akik dicsőséget szereztek egy nemzetnek. A nyolc arannyal Dél-Amerika összes sportolóját maguk mögé utasították.

Remekül szerepeltek a magyar sportolók a londoni olimpián, pedig a játékok kezdete előtt még a szakemberek között is akadt olyan, aki pesszimistán nézett a csapat szereplése elé, s a pekingi eredmények megismétlését várta. Ezt azonban sikerült jócskán túlteljesíteni. A versenyzők nyolc aranyat, összesen pedig tizenhét érmet szereztek, csakúgy, mint nyolc éve Athénban, vagy tizenkét éve Sydneyben. Csakhogy amíg akkor ez az éremtáblázat 13. helyéhez volt elég, Londonban a kilencedik helyen végeztek a mieink. Legutóbb 1992-ben, a barcelonai olimpián sikerült az első tíz közé kerülni az éremtáblán. Akkor, amikor az 1991-ben felbomló Szovjetunió egykori tagállamai még közös csapattal indultak...

Kevesebben, mint Pekingben

Három olyan ok volt, ami miatt sokkal szerényebb eredményeket vártak a magyaroktól Londonban: a pekingi olimpián elért gyengébb eredmények, az azóta lezajlott világbajnokságokon mutatott teljesítmények, illetve az, hogy a csapat létszáma több mint fél évszázada, 1956 óta nem volt ennyire alacsony.

Mint ismert, Pekingben mindössze három aranyat, illetve tíz érmet szereztek a sportolók, s ennél gyengébben legutóbb 84 éve, az 1924-es párizsi olimpián szerepelt a magyar küldöttség. Bár a következő év világbajnokságain nyolc elsőséget gyűjtöttek be sportolóink az olimpiai számokban, 2010-ben ez a szám már csak öt, tavaly pedig mindössze négy volt. Ráadásul csupán 157 tagú csapat utazhatott Londonba, ez még a pekinginél is 14 fővel kisebb volt. Mi több: ebből a 157-ből végül 154 fő lett, mert az úszók közül a váltókba benevezett Rákos Patrik, Gregus Brigitta, Joó Sára, Kádas Vivien és Tompa Orsolya nem indult, a kézilabdázóknál viszont plusz két fő, Laluska Balázs és Putics Barna is pályára léphetett Gulyás Péter és Pérez Carlos helyett.

Hol van Ausztrália?

Ezzel a 154 fős létszámmal egyébként a 19. legnépesebb csapat volt a magyar. Tegyük hozzá, hogy a pekingi 171-gyel is csak két hellyel voltak beljebb, és az athéni 219 is mindössze a 16. helyet jelentette. A részt vevő 204 nemzet közül a legtöbben a házigazda britek voltak, akik 542 sportolót neveztek, az amerikaiaknak 530, az oroszoknak 436, az ausztráloknak pedig 410 versenyzőjük indulhatott.

Az éremtáblázaton azonban közülük csak nyolc tudta megelőzni a magyarokat. Például, a több mint két és félszer akkora létszámú ausztrálok, a majdnem kétszer akkora japán, spanyol és kanadai csapat mind-mind Magyarország mögött végzett az éremtáblázaton. A kanadaiak mindössze egy aranyérmet szereztek, azt is trambulinon, ami egy ekkora nemzetnél – finoman fogalmazva is – visszafogott teljesítmény. Persze még mindig jobban szerepeltek a „juharlevelesek", mint 1976-ban, amikor hazai pályán, Montrealban arany nélkül maradtak.

És ha már a földrészeket emlegettük, akkor az is figyelemre méltó, hogy a magyar sportolók jobban szerepeltek, mint az összes a dél-amerikai ország együttvéve. Ott a következő nyári olimpia házigazdája, Brazília volt a legeredményesebb három arannyal, rajta kívül Argentína, Kolumbia és Venezuela szerzett még egy-egy elsőséget, azaz összesen hatot. De Afrika sem volt sokkal erősebb a magyaroknál: a Dél–afrikai Köztársaság és Etiópia három-három, Kenya kettő, Algéria, Tunézia és Uganda egy-egy aranyig jutott, ami csak hárommal több, mint a magyar aranytermés.

De akkor is kimagasló a magyar eredmény, ha csak a szűkebb környezetet nézzük, vagyis a Magyarországgal szomszédos országok aranygyűjteményét. Az ukrán csapat több mint nyolcvan fővel volt népesebb, ám végül csak hat aranyat szerzett. A másik hat szomszéd viszont összesen nem szerzett annyi elsőséget, mint a magyar delegáció: a horvátok hármat, a románok kettőt, a szerbek és a szlovénok egyet-egyet nyertek, míg a szlovákok arany, az osztrákok pedig érem (!) nélkül maradtak.

Összegezve állíthatjuk, büszkék lehetnek a magyar sportolók a londoni szereplésükre, a brit fővárosba ugyan az elmúlt több mint fél évszázad legkisebb csapatával utaztak, de a létszám – mint az már korábban is többször bebizonyosodott – nem jelent semmit. A minőség többet ér, márpedig erre most nem lehetett panasz, hiszen a Londonban induló 154 magyar versenyző közül 78 (ez több mint a csapat fele) végzett pontszerzőként, azaz az első hat hely valamelyikén.

Fotó: MTI