Könyvbemutató: Az emberi lényeg — ellenállásban

Jánk Károly szatmárnémeti költőnek a napokban megjelent kilencedik kötetét december 15-én, hétfőn 18 órától mutatják be a Szatmár–Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében.

A költészet az ember lényegiségének legtömörebb megjelenítése — vélte Friedrich Hölderlin, a nagy német romantikus költő. Martin Heidegger, korunk nagy hatású filozófusa ebből a gondolatból indult ki ma már korszakalkotónak számító esztétikai munkásságában. A létben, legyen az bármily ellenséges, költőileg lakozik az ember. Erre jó példa Jánk Károly szatmári munkássága, aki itt és most, egyfajta kulturális peremvidéken alkotja költeményeit. Jánk költő, műfordító, magyartanár. Szerkesztette A Hét és a Korunk versrovatát, tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Már 1994-ben megkapta a Romániai Írószövetség debüt–díját, 2002-ben és 2013-ban a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjában részesült. Most megjelent kilencedik kötete, az Öreg árnyék című verseskötet igazi irodalmi esemény. Alkotótársa és barátja, Vida Gábor prózaíró így jellemezte Jánk harmadik, Ellenszél című verseskötetét: „Nem emlékszem a kezdetre, mert emlékszik rám a kezdet. Életünk mintha egyetlen és szünet nélküli bolyongás volna a dolgok színén, fonákján vagy tüköroldalán. Célja is van, meg értelme, de csak az irány biztos, mert onnan fúj mindig a hűséges, megtartó ELLENSZÉL. Aligha véletlen, hogy Jánk Károly költészetének kulcsszava a „peremvidék”. Itt kell szellemileg alkotni, és erkölcsileg helytállni. Itt kell menteni a kultúrából és a művészetből mindazt, ami még menthető. Jánk jól tudja magáról, hogy ő valójában egy „végvári” értelmiségi, akár Ady Endre őrzője, akinek „vigyázni kell a strázsán”. Második kötetének, a Másvilágnak (1997) első verse így kezdődik: „Kövek között egy város sivatag súrolta teste/ elérhetetlenné lett — elérhetetlen lettem”. (Az őrző és a város) Az őrző–szerep azóta is kiemelte értéke ars poetikájának és költői világértelmezésének. A késő modern korban klasszikus derűt és rendíthetetlen nyugalmat sugároz ez a magatartás, amely az olvasó számára a művészi minőség záloga is, a versszöveg hihetetlen felhígulásának napjaiban.Jánk a kulturális komolyság költője. Komor, de nem reménytelen képet fest a provinciáról, amely ma már az egész világ. Egy világ, amely szégyenli az eszményeit, amelyet azonban mégis meg kell őrizni a reményeket hordozó jövőnek. Még akkor is, ha ez a jövő egyre messzebbnek, távolibbnak látszik. Az Öreg árnyék a számvetés kötete. Élményeket, emlékeket idéz, a régi Szatmárt idézi, amit nekünk nem szabad elfelednünk. A kötet lírai sokszínűsége azt a célt szolgálja, hogy bevonja az olvasót is az örök értékmentő körébe. Ilyen értelemben identitás–teremtő költészet is. A kötetet december 15-én, hétfőn 18 órától mutatják be a Szatmár–Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében. A versszövegek jelentésvonásaira Elek György kérdez rá, a költő és pedagógus alakját Gál Gyöngyi rajzolja meg, az életmű irodalomtörténeti helyét Végh Balázs Béla körvonalazza. A kötetet Kereskényi Sándor mutatja be.