Korábban szüretelik a csemegeszőlőt

A meleg nyár miatt idén korábban kezdődött el a szőlő szüretelése, a nagy forróság miatt könnyebben terjednek a szőlőbetegségek. Lehet, hogy kevesebb lesz a bor, minősége pedig a borkészítők szaktudásától is függővé válik, mondják a szakemberek.

Különös év volt az idei a szőlőtermesztők számára: volt egy esős időszak, majd következett egy hosszan tartó forróság, ami megakadályozta a szemek és nedvességtartalmuk növekedését, de megkönnyítette a betegségek kialakulását. A nagy meleg miatt a szőlő a szokottnál korábban beért, nagyon sok helyen már elkezdődött a szüret.

A dobrai szőlőhegyen már szüretelnek. A faluból jól járható köves úton lehet felmenni a dombra, ahol minden irányban néhány éve telepített szőlőt lát az arra járó, ezekben a szőlősökben több helyen már elkezdődött a szüret. A legnagyobb területen lévő, néhány éves új nemesszőlő-telepítés Kallós Ferenc tulajdona. Ottjártunkkor ő is ott volt a napszámosok egy csoportjával, akik szedték a csemegeszőlőt. Kallós elmondta, hogy idén egy kicsit későn jött a tavasz, voltak olyan helyek, ahol késett a metszés, utána jött a hosszan tartó meleg, ami részben jó volt, mert fejlődött a szem, de nem volt elég víztartalma a szőlőnek. Ha nem jöttek volna az esőzések, már júliusban el kellett volna kezdeni a szüretet, az esőzések miatt viszont magasra nőtt a sorok között a gyom, amit a hirtelen kiszáradt talajból nem lehetett eltávolítani.

A harmincöt fokos melegben nem egyszerű a szüretelés. Ezekben a napokban szedik a csemegeszőlőt. Kallósnak négy fajtájú van telepítve: kandinár, black magic, viktória és matilde. Az első három fajtát már egy hete szedik, a matilde jövő héten lesz olyan érett, hogy szedni lehet. A csemegeszőlő szüretelése attól is függ, hogy milyen távolságra szállítják a viszonteladók. Sajnos a csemegeszőlő iránt nincs nagy kereslet, emiatt az ára is alacsony, kezdetben négy lej volt egy kiló helyben, jelenleg három lej, a legtöbbet Kolozsvárra viszik. Az alacsony árak és a gyér kereslet azzal magyarázható, hogy az itt termesztett szőlőt a viszonteladók az élelmiszerpiacokon értékesítik, ott pedig egyre kevesebben vásárolnak, a legtöbben az importtermékeket veszik meg a bevásárlóközpontokban. A bevásárlóközpontokba a helyi termékekkel nem lehet betörni, mert nem adottak a feltételek az itteni szőlőtermesztők számára. Olaszországban és más nyugati országokban az üzletláncok szerződést kötnek szövetkezetekkel, amelyekben több termesztő részvényes. A szövetkezet vezetősége tudja, hogy mikor milyen mennyiségre van szükség, annyit szednek le naponta, amikor a szőlő megérik, beviszik hűtőházakba, és onnan szállítják a szerződésnek megfelelő módon. Nálunk ezt nem lehet megcsinálni, mert nem lehet tudni, hogy melyik évben milyen a termés, és hűtőházzal sem rendelkeznek. A csemegeszőlőnek nehéz a szedése. Ezt a szőlőfajtát gyakran vásárolják ünnepi eseményekre, szépen kell mutasson az asztalon. Át kell válogatni, ki kell venni a hibás szemeket, erre a munkára nem lehet mindig embert találni. Ha felszámolják a költséget, szinte ugyanaz, mint az eladási ár. Lehet belőle egy gyenge bort készíteni, amit arra használnak, hogy ha túl magas a borszőlőből készült bor alkoholtartalma, a csemegeborral lehet azt csökkenteni.

Nem könnyű munkaerőt kapni a szüreteléshez, pedig a helyi viszonyoknak megfelelően aránylag jól megfizetik a napszámosokat, de ma már mindenki a németországi napszámokat és órabéreket emlegeti, arról viszont nem beszél senki, hogy ott milyen körülmények között, mennyit kell dolgozni, és mennyi marad meg az ott keresett pénzből, mire a vendégmunkások visszatérnek.

Hétfőn elkezdik szedni a fehér leánykát, a királyleánykát, a szürkebarátot, a savignon blanc-t, a muskotályt és más fehér szőlőket. Kallós szerint a korai érés nem befolyásolja a bor minőségét, a problémát az okozza, ha nincs meg a szükséges cukor- és savtartalma a szőlőnek.

Voltak betegségek idén, ilyen a fekete rothadás, a peronoszpóra, nemrég megjelent a szürke rothadás. A betegségekkel csökken a mennyiség, és ha nem lehet elegendő szőlőt vagy bort eladni, ráfizetéses a termesztés.

Szatmár megyében egyre több bort készítenek, a fogyasztói igény viszont nem nő ilyen nagy arányban. Az emberek nagy része nem tudja, hogy vannak édes, száraz és másfajta borok. Nagyon sokan az édes bort keresik. Az aromákat sem ismerik, nem tudnak különbséget tenni az aromás borok között.

Dobrán sokáig nem volt nemes szőlő. Kallós háromszáz hektár szőlőt telepített 2013-tól, első évben nagy pusztításokat végzett a jég, a másik évben kevés volt a hozam, 2015-ben ismét jég verte a szőlőt, 2016-ban pedig minimális volt a termés. Az elmúlt évben több volt a termés, de a piac kialakítása még csak most van folyamatban. Ahhoz, hogy a vörösbor minőségi legyen, kell érlelni fahordóban, majd üvegben vagy inoxban, csak háromévesen ajánlatos palackozni. Eddig csak befektetésről lehet beszélni.

Szakértelmet és odafigyelést igényel

Egy másik jelentős szőlőtermő vidék Krasznabéltek. A bélteki borok nemcsak a megyében és az országban, hanem az ország határain kívül is ismertek. Leiher Géza, a Szatmári Szőlőhegyek Egyesület elnöke több krasznabélteki borásszal már jó néhány évvel ezelőtt megalakította a Szent Orbán Egyesületet. Az európai uniós elvárásoknak megfelelően szükség van arra, hogy a gazdák egyesületekbe tömörüljenek, mert csak így tudnak fellépni érdekeik érvényesítéséért. Krasznabéltek és környéke — de beszélhetünk egész Szatmár megyéről — túl hátrányos helyzetben van ahhoz, hogy bekerüljön a bor útjába, ehhez nagyon sok akadályt kell legyőzni, mondja Leiher, aki úgy látja, hogy a krasznabélteki szőlők szüretelése még korai.

Szerinte azzal, hogy nagy a hőség, nincs különösebb baj. Jó lett volna egy kis nedvesség, jó lenne most is, a nagy meleg miatt a szőlő átment egy kicsit a késő érésbe. Leiher Géza elmondta, hogy mindig attól fél, ha valaminek nincs meg a természetes folyamata, akkor az eredmény sem lesz az elvárt. Egy jól begyakorolt technológiával, jó hozzáállással minden másképp alakul. Ilyenkor sokat számít a borász hozzáértése és bátorsága. Nagyon fontos, hogy mikor szedi le a szőlőt, a nap milyen időszakában, milyen hőmérsékleten darálja le, hogy indul be a forrás, és sok más egyébre oda kell figyelni. Ha nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, könnyen bekerülhetnek a betegségek a mustba, ami komoly következményekkel járhat. Nagyon fontos a sav- és a cukortartalom aránya. Szüret előtt végezni kell egy tesztet, ez úgy történik, hogy a parcellából több helyről kell gyűjteni egész fürtöket, és meg kell mérni a sav- és cukortartalmat. Egy jól megművelt szőlőnek a kényszerérése nem ugyanazt eredményezi, mint az elhanyagolt szőlő kényszerérése. Nagyon sokan akkor kezdenek el permetezni, amikor már elterjedt a betegség. A betegségeket meg kell előzni, nem akkor kezdeni el kezelni, amikor már csak ápolni lehet, nem gyógyítani. A jól művelt, jól gondozott szőlő a természeti csapásokkal is jobban szembeszáll, mint az elhanyagolt, csak hétvégeken kezelt szőlő.

Van egy időszak, amikor le kell szedni a száraz leveleket, hogy érje a szemeket a nap, persze erre rá is lehet fizetni, mert a szőlő képes napszúrást kapni. Nemcsak a szemek, hanem a szárak is. Ez attól függ, hogy hány éves a szőlő, mennyire erős, milyen mélyen van a gyökérzete, honnan tudja felhozni a tápanyagot stb. Sok helyen elburjánzott a szőlő, a kemény földet lehetetlen felkapálni, itt csak kaszával vagy sarlóval lehet eltávolítani a gyomot. Erre szükség van, mert a tőkének szüksége van levegőre és bizonyos mértékű napsugárra. A gyom főként amiatt ártalmas, mert elszívja a nedvességet. Aki idejében permetezett, az elkerülte a szürke rothadást és a lisztharmatot, aki viszont későn, az nem tudja elkerülni a betegségek megjelenését.

Avasújvárosban is készülnek a szüretre. Ludróczki Sándor, a Bakator Szőlőhegy Egyesület elnöke úgy látja, hogy két hét érésre van még szükség, amíg elkezdődhet a szüret, akkor is a fehér szőlőket kezdik el szedni, a vörös szőlőknek még kell érniük. Avasújvárosban a legkedveltebb szőlőfajta a bakator, ami már kihalófélben volt, de az utóbbi években elkezdődött az újratelepítése, s ma már elég nagy területen termesztik. Ludróczki azon fáradozik, hogy a bakatort sorolják a nemes szőlők kategóriájába, ami nem egyszerű, hiszen az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Amíg eljutnak oda, hogy ez megtörténjen, nagyon sok jóváhagyásra van szükség az országban. A bakator egy későn érő szőlőfajta, az idei forróság miatt szeptember közepe táján lehet szüretelni, máskor ez október végén történik. Ha nem lesz eső, nagyon oda kell figyelni, hogy a bakator elkerülje a betegségeket, ha viszont nagyobb mennyiségű eső lesz, akkor a gyom eltávolítására kell majd helyezni a hangsúlyt — tette hozzá Ludróczki Sándor.

A szőlőtermesztők és a borkészítők állandóan ott kell legyenek, hogy elkerüljék a bajokat, nagyon sok a pluszkiadásuk is lehet a tervezetthez képest, s előfordulhat, hogy kevesebb lesz a bor, mint az elmúlt évben volt, s a minősége sokban függ majd attól, hogy a borászok milyen szakértelemmel végzik a dolgukat.

 Elek György