Koros és túllombosodott fák

Nem csak egyes fák statikai paramétereit határozta meg a megyeszékhely parkjaiban egy budapesti erdészmérnök, de a mérések alapján a növény biztonsági faktorát is képes volt megállapítani.

Többtucatnyi fára kötötte rá az elmúlt időszakban, Szatmárnémetiben végzett felmérő munkája idején a fa törzsén keresztüláramló hangokat felfogó tomográf-érzékelőket Ócsvári Gábor erdészmérnök. A szatmárnémeti Kossuth-kertben élő fák esetében több példányról derült ki, hogy bár kívülről egészségeseknek látszanak, belül azért eléggé elkorhadtak. Ezek a legveszélyesebb egyedek, mutatott rá Ócsvári, hiszen senki nem is gondolná, hogy dőlésveszélyesek, így óriási galibát tudnak okozni, kárt okoznak, ha rádőlnek valamire, s veszélyesek lehetnek az emberi életekre is.

Biztonsági tényező

Az akusztikus tomográf működési elve a hang terjedési sebességén alapszik, a fa törzsébe köröskörül beszúrt érzékelők a hangrezgések sebességét mérik, ezeket elektromos jellé alakítják, ezeket pedig a kábellel összekötött érzékelők egy számítógépbe irányítják. A gép pedig egy könnyen áttekinthető rajzot készít arról, mennyire ép, vagy mennyire korhadt kérge alatt a fa. A hang gyorsabban terjed a fában akkor, ha az ép, a korhadt részt viszont megkerüli, mert abban nem tud terjedni, így lassabban ér oda az érzékelőhöz. Ezeket a milliszekundumokban mérhető eltéréseket alakítják át adattá az érzékelők meg a számítógépes program, majd adják ki a keresztmetszeti képét, amelyikből már avatatlan szem is láthatja, korhadt-e a fa vagy sem. Az tomográf adta statikai adatok és a lombkorona méretei alapján ki lehet számolni azt is, magyarázta az erdészmérnök, hogy erős szél esetén fennáll-e a fa dőlésveszélye, vagy van még annyira erős a törzs, hogy ezt a fokozott terhelést is elbírja. Ezt nevezik biztonsági tényezőnek, tette hozzá, ami akkor számít jónak és jelöli életképesnek a fát, ha nagyobb a terhelhetősége, mint a rá jutó terhelés. A nagyon rossz állapotban lévő fák esetében a kivágást fogom javasolni a parkkezelőnek, illetve más esetben, ha van értelme, akkor a korona-visszametszést.

Sok a fa a Kossuth-kertben

Ócsvári átfogó véleménye szerint a Kossuth-kert mint városi park nagyon hasznos és óvandó létesítmény, ám elöregedett fák élnek benne, és a sűrűre ültetett fák miatt inkább kezd erdőre hasonlítani, mint parkra. Szakmai szemmel vizsgálva az ottani állapotokat, Ócsvári szerint jó néhány százalékkal kevesebb fának kellene lennie a parkban, hiszen a nagyra nőtt fák és a terjedelmes lombkoronák miatt szemmel láthatón kevesebb fény jut a föld közelébe, érezhetően hűvösebb van a parkban, mint a kerítésen kívül. A kiterjedt lombozat megakadályozza az utánpótlás növekedését, hívta fel a figyelmet a mérnök, illetve egy városi, köztéri parknak sokkal szellősebbnek, világosabbnak kell lennie, mint amilyen ma a Kossuth-kert.

Princz Csaba