×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Középkori egyházi építészet Erdélyben

2013.03.09 - 17:54
Megosztás:
Középkori egyházi építészet Erdélyben

Szombaton zárul Szatmárnémetiben az a kétnapos nemzetközi tudományos konferencia, melynek szervezői a Szatmár Megyei Múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum. A konferencián negyven előadás hangzik el az erdélyi középkori egyházi építészetről.

Nyolc konferencia és öt kötet, ez az eddigi mérlege az erdélyi középkori építészet kutatásának — emelte ki megnyitójában Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója. 1998-tól napjainkig tart a sorozat nagynevű magyarországi és romániai előadókkal, európai hírű szaktekintélyekkel. Ezek a konferenciák ékesen bizonyítják, hogy van még dolguk a kutatóknak, sok még a fehér folt. Az első konferenciáktól kezdve az az alapgondolat él, hogy a műemlékek megóvása mindenhol a társadalom fontos ügye, ugyanakkor a középkori egyházi építészet valóban kiapadhatatlan forrása a kutatásoknak. A középkori építőmesterek amellett, hogy alkalmazkodtak a kor építészeti szabályaihoz, stílusbeli megkötöttségeihez, egyben kísérletezgettek is, újabb és újabb iskolákat teremtve. Függetlenül attól a gazdasági, társadalmi és politikai helyzettől, amelyben vagyunk, a kutatómunkát nem szabad gondatlanságból vagy bármilyen más okból abbahagyni. A két megye, a határ két oldalán elterülő Szatmár és Szabolcs–Szatmár–Bereg megye múzeumai, régészei, művészettörténészei, történészei a politikai helyzettől függetlenül összefognak a közös cél: az építészeti emlékek kutatása és a műemlékvédelem érdekében.

Konferencia

A jelenlegi szatmárnémeti kétnapos konferencián több mint negyven előadás hangzik el, és ez már a nyolcadik olyan konferencia, amely az erdélyi középkori erdélyi egyházi építészettel — számolt be Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója. — Ezekre a konferenciákra kétévenként kerül sor, Nyíregyházán vagy Szatmárnémetiben, attól függően, hogy melyik társintézménynek van finanszírozási lehetősége Az idei konferencia a kultúrprogram részeként a Románia-Magyarország határ menti együttműködési program keretében kapott finanszírozást. Ez egy EU-s projekt, melynek keretében több emlékház kerül felújításra, a magyarországi részen pedig a paposi középkori templom. Ehhez kapcsolódik egy konferencia is, majd lesz egy másik, amely a népi építészet és a hagyományos építészet kérdéseivel foglalkozik. Tegnap volt szakkönyv-bemutató, és megnyílt a Radu Popa régész halálának huszadik évfordulója alkalmából szervezett kiállítás.

 Egyházi építészet

— Az egyházi építészet nagy része Európában a középkorban, nálunk inkább az újkorban bontakozott ki — fejtette ki Szőcs Péter. — Jelentős örökségállomány maradt meg, de egy része ennek a török pusztítás során megrongálódott. Sok templomot át kellett alakítani, javítani, de a későbbi bővítések is változtattak a külsejükön. Főleg a huszadik században a falu népességének folyamatos apadása és anyagi megroppanása miatt ezek az épületek nagyon elhanyagolt állapotba kerültek. Ezek az épületek többnyire kis római katolikus közösségek plébániatemplomai vagy református templomok. Szatmár megyében a tizenöt középkori templom nagyobb része a reformátusoké. Egyik felekezetnek sincs meg a saját anyagi ereje arra, hogy ezeket a jelentős műemlék templomokat karban tudja tartani. A múzeum fontosnak tartja, hogy legalább a tudományos kutatást, az épületek történeti részének a feltárását segítse elő.

Arra a kérdésünkre, hogy okoztak-e kárt a reformáció idején bekövetkezett változások, „templomcserék”, Szőcs Péter így válaszolt: „Én nem mondanám, hogy a reformáció idején, amikor a római katolikus hitről református hitre áttért gyülekezetek „átvették” a templomokat, ez kárt okozott volna az építészeti stílusban. Inkább azt mondanám, hogy némelykor szerencsés dolog is történt, például amikor lemeszelték a freskókat, mert azokat most megtaláljuk. Ha folyamatosan freskókkal díszítették volna a falakat, a régi freskókat mindig leszedték volna. A történelmi folyamatokat tudomásul kell venni. Ma már az ember sokkal tudatosabb, felismeri az értékeket, és igyekszik megmenteni azokat.”

Elek György