Közigazgatási reform — na, az nem lesz
Utoljára módositva: 2018-03-14 14:11:38

Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány: megreformálná a közigazgatást — apró baki, hogy az új kódexet „megíróknak” szinte fogalmuk sincs, hogyan is működik az önkormányzat, egyszerűsítés helyett bonyolítanak, központosítanak, a prefektust pedig „félistenné” avanzsálná.

A túlbonyolított és túlbürokratizált romániai közigazgatás alaposan megérett már egy reformra, a kormányzó pártok pedig úgy döntöttek: eggyel több vagy kevesebb reform már meg sem kottyan nekik, és belevágtak. Ám az új kódextervezet minden, csak nem reformáló, azaz egyszerűsítő, átláthatóvá tevő, decentralizáló, hanem túlbonyolító és központosító — no meg itt-ott szembe is megy az alkotmánnyal. „Egyszerűen elfogadhatatlan. Nemcsak számunkra, de számukra, az összes önkormányzat számára is — csak nekik még eszük ágában sem volt foglalkozni vele, azzal a ‘reformmal’, amely a valóságban teljesen a feje tetejére állítja az egész közigazgatást. A rendszernek valóban kell egy reform, de a szabályok megalkotását olyanokra kellene bízni, akik legalább egyszer jártak már önkormányzati hivatalokban. Senkit nem érdekelnek az ágazati kérdések, pedig akár az oktatásban, akár az egészségügyben, akár a közigazgatásban ugyanazok a gondjai a többségnek/többségi vezetőnek, mint a kisebbségnek/kisebbségi vezetőnek” — fakadt ki Pataki Csaba tanácselnök, aki a március eleji SZKT keretében Cseke Attila szenátorral bogarászta át a tervezet első fejezetét, s több mint száz módosító indítványt fogalmaztak meg, és ugyanezt az elemzést folytatták pár nappal ezelőtt Érmihályfalván is, a Partiumi Önkormányzati Tanács keretében. De milyen gondok is vannak a törvénytervezettel? Legfőképp a centralizálás, ugyanis az állami hatóságoknak és a prefektusi intézménynek szán nagyobb szerepet a helyi hatóságok, az önkormányzatok rovására; csúf visszaélésekre alkalmat teremtve megkönnyítené az alpolgármesterek, megyei tanácselnökök, alelnökök leváltását (a jelenlegi szabályozás szerint ez kétharmados döntéssel lehetséges, a jövőben viszont elegendő lenne az egyszerű többség), ugyanakkor a frissen megválasztott önkormányzati vezetők és képviselők mandátumának érvényesítését újabb adminisztratív eljárásokkal nehezítené (bonyolult és dokumentációgazdag eljárások során a bíróságok látnák el ezt a feladatot) — és mondhatni „korlátlan hatalmat” biztosítana egyrészt a prefektusoknak, másrészt az önkormányzati jegyzőknek. Ugyanis az új szabályozás szerint a megyei és helyi tanácsüléseken nem lehet(ne) megvitatni olyan határozattervezeteket, amelyeket az önkormányzat jegyzője előtte nem véleményezett pozitívan. „Ez lényegében vétójogot ad a jegyzőnek arra vonatkozóan, hogy a választott tisztségviselők milyen kezdeményezéseket vitathatnak meg a tanácsülésen, magyarán korlátozza a megbeszélési-megvitatási lehetőségét az önkormányzat tagjainak — akiket, ne feledjük, egy közösség választott meg, s ezzel adott esetben leállíthat önkormányzati működéseket is. A jegyzőnek akár jó és a helyi közösség számára fontos kezdeményezések napirendre tűzését is jogában áll majd megakadályozni, ha azok számára valamiért nem szimpatikusak. Ez teljesen elfogadhatatlan” — magyarázta lapunk megkeresésére Cseke Attila szenátor, a szenátusi közigazgatási bizottság tagja, hozzátéve: az is elfogadhatatlan, hogy a jegyző munkáját ne az önkormányzat vezetője, hanem egy bizottság végezze el, amelyben tanácsosnak, polgármesternek és köztisztviselőknek is lenniük kell — hiszen egy ilyen bizottság általi értékelés esetében fennáll a lehetősége, hogy megegyezések és érdekek mentén szülessen a végeredmény. De ugyanilyen elfogadhatatlanok a tervezet azon passzusai, amelyek a prefektust és a prefektusi hivatal intézményét erősítenék (például a prefektust kötelező módon tájékoztatni kell a tervbe vett ellenőrzésekről, a minisztériumok pedig rajta keresztül kommunikálhatnak az alárendelt intézményeikkel). „A prefektus hatáskörét csökkenteni kellene, egészen konkrétan az alkotmányban megszabott hatáskörökre korlátozni, nem hogy ilyen módon bővíteni. A prefektus egy tisztségbe kinevezett személy, a helyi közösség nem vonhatja felelősségre, míg a helyi önkormányzati vezetők (polgármester, tanácselnök, tanácsosok) választott személyek, s őket a helyi közösség felelősségre tudja vonni — ha máskor nem, az önkormányzati választásokon: ha nem elégedettek a munkájukkal, nem rájuk szavaznak. Nem mellékesen a román alkotmány sorrendben a helyi önkormányzati vezetőket szabályozza le, csak ezután következik a prefektusi intézmény — a közigazgatási kódexben többek között ezt kívánják megfordítani. Ebben a változatában ez a kódex minden lesz, csak reform nem — mondjam úgy: szerencsére sikerült a szakmai vita lezárását az eredetileg tervezett március 14-e helyett négy héttel kitolni, ami azt jelenti, több időnk van átbeszélni és módosító javaslatokat megfogalmazni” — magyarázta Cseke Attila.

 

Szabó Kinga Mária

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Melyik a kedvenc őszi italod?
Forró, citromos tea
Jó meleg kakaó
Isteni forrócsoki
Fűszeres forralt bor
Egyik sem
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2018. szeptember 25.
Párkapcsolata és hivatása közül néha csak az egyikkel, azután csak a másikkal foglalkozik minden erejével és nem találja az arany középutat.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. szeptember 25.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2-3 db padlizsán, 2 fej lila hagyma, 2 db paradicsom, 1 dl olívaolaj, 4 gerezd fokhagyma, só, bors, ...