Közösen kell megoldást találni
A magyar közösségek és a magyar iskolák helyzetére közösen kell megoldást találni, mert a jövőben a két ország egymásra lesz utalva — hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Brassóban, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén.
Rámutatott: Erdély és a benne élő népek közössége nem zsákmány, sorsközösségben élő nemzeteinek közösen kell itt élhető jövőt építeniük.
„Vannak, akik száz éve véget ért csatákat akarnak folytatni, pedig ez már a 21. század. Új idők, új csaták jönnek, új közös veszélyeknek kell együtt ellenállnunk” — jelentette ki a miniszter.
A marosvásárhelyi iskolaügyre utalva leszögezte: a magyar kormány tiltakozása nem valamiféle erőjátszma vagy „felesleges keménykedés”, mert a magyarságot Erdély elmúlt száz esztendeje arra tanította, hogy amikor a templom és az iskola veszélybe kerül, akkor a közösség létezése kerül veszélybe.
Megjegyezte, hogy míg Romániában a kétségbeesett helyzetbe került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumért aggódik a magyarság, Magyarországon egymás után nyílnak meg a nemzetiségi, köztük a román tannyelvű iskolák.
A brassói magyar evangélikus-lutheránus templomban szervezett ünnepségen Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a magyar kormány egyre bővülő támogatási rendszerekkel segíti a magyar kultúra átörökítését és újrateremtését a Kárpát-medencében. Példaként a „magyar Erasmusként” emlegetett Makovecz-ösztöndíjat említette, amely 9 határon túli és 19 anyaországi magyar felsőoktatási intézmény bevonásával teszi lehetővé, hogy több száz hallgató látogassa egymás egyetemeit.
A Határtalanul programban az utóbbi években több mint 144 ezer magyarországi diák látogathatott el állami támogatással határon túli magyar közösségekhez. A magyar kormány 7–7,5 milliárd forintot szán a romániai magyar óvodák építésére, illetve felújítására, jövő évtől kezdődően pedig Magyarország a külföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárokra is kiterjeszti az anyasági támogatást és babakötvényt — sorolta az emberi erőforrások minisztere.
A vezető pedagógusokhoz intézett felhívása révén Balog Zoltán arra bátorította az erdélyi magyarokat, hogy mind Romániában, mind magyar állampolgárokként éljenek jogaikkal, egyebek mellett éljenek választójogukkal is.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében úgy értékelte: a — Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá besorolt, de önálló jogi személyiség nélkül maradt — marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében ideiglenes megoldás született, a magyar közösség azonban nem tűrheti el jogai sárba tiprását.
„Megvédjük a marosvásárhelyi katolikus iskolát, megvédjük a magyar iskolákat Erdélyben, Kárpátalján, bárhol a világban, ahol veszély fenyegeti őket” — hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár.
A romániai magyar iskolák tanévnyitóján Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus püspök közösségeik „iránymutatóiként” köszöntötte a tanítókat és tanárokat. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a pedagógustársadalom elismerését és szolidaritását tolmácsolta a gyermekeik iskolájáért küzdő marosvásárhelyi szülőknek, és arra figyelmeztette a pártokat, hogy az erdélyi magyar oktatásügyben nincs helye a széthúzásnak, hiszen iskoláitól függ a közösség jövője.
Szatmár megyét háromtagú küldöttség — Gál Gyöngyi tanfelügyelő, az RMPSZ Szatmár megyei alelnöke, Miclăuş Judit tanfelügyelő és Muhi Sándor tanár, az RMPSZ Tudományos Tanácsának tagja — képviselte. A jó hangulatú, tartalmas eseményt az ünnepi beszédek mellett iskolatörténeti tárlat és színvonalas kultúrműsor tette emlékezetessé. Az ünnepség közös ebéddel zárult.
