Községnapok és eperfesztivál Halmiban

Bár többször is eleredt szombaton és vasárnap az eső, a szeszélyes időjárás nem vette el a halmi eperfesztivál résztvevőinek kedvét, akik a termelők versenyétől kezdve a koncerteken át a főzővetélkedőig minden látnivalót nagy érdeklődéssel követtek.

Sikeres volt idén is a halmi községnapok, melynek egyik központi eleme — az előző évekhez hasonlóan — ismét a településen nagy mennyiségben termesztett zamatos földieper volt. Ennek megfelelően a mazsorettek felvonulása, illetve a hivatalos megnyitó után a termelők versenyével kezdődött a rendezvénysorozat. Majd a szombati nap fellépői következtek — Mohácsi Brigitta és csapatának előadása után az Alter Ego könnyűzenei együttes koncertezett, majd szabadtéri diszkóval zárult az ünnep első napja. Vasárnap bográcsfőző versenyt tartottak, felléptek a község kisiskolásai különféle produkciókkal, majd a falvak versenyét követően Ramona Mureşan, illetve az Egri Csodaszarvas előadását tekinthették meg a résztvevők. Az izgalmas tombolahúzás után Notar Mary, illetve a Heaven könnyűzenei koncertjével zárult a színpadi program. Az idei epret elbíráló zsűri tagjai, Bencze Zoltán, Ioan Aniţaş, Balogh Pál és Săvescu Cristian megállapították: egyre piacképesebbé válik a halmi eperfelhozatal. Kinézetre mindegyik nevező gyümölcse kitűnő volt, így lényegében a zamatra kapott pontokon múlt a sorrend, az eredmény pedig szoros lett. Nem volt túlságosan édes az eper, ez azonban főképp a sok esőnek volt betudható.

Mint mondták: nem kell emiatt elkeseredni, a későbbi szedések minden bizonnyal finomabbak lesznek, hiszen az első terméshullámnak egyébként is a legalacsonyabb a cukortartalma. Bár sokan ültetik még mindig az évtizedek óta termesztett premialt, egyesek megértették: le kell cserélniük ezt a fajtát, mivel nagyon hamar romlik, emiatt pedig ki vannak szolgáltatva a kereskedőknek, akik leverik az áraikat. Külföldről, főképp Olaszországból hozott fajtákkal érkezett a verseny győztese, a kökényesdi Kegyes Levente is, aki állítja, érdemes befektetni az eperbe, ugyanis megtérül a rá költött pénz és a gondoskodás. Mint elmondta, egy különleges hűtési eljárás során előállított, úgynevezett frigós palántát ültet, a hektáronkénti befektetése pedig eléri a 9,5-10 ezer eurót. A szaporítóanyag egyik különlegességének számít, hogy már az első évben teljes termésben van, azaz annyi gyümölcsöt hoz, mint a hagyományos módon nevelt palántából telepített ültetvény a második évben. Általában az első évi termésből befolyó pénzből térül meg a befektetés, a második évi bevétel pedig már tiszta jövedelem — ez hektáronként 10-15 ezer eurót jelent. Kegyes Levente egyébként 5 hektáron gazdálkodik, így módja van a 2-3 évig termő ültetvényeket cserélni, ugyanis az eper után legalább 5-6 évig egyebet kell termeszteni vagy parlagon kell hagyni a földet a betegségek és a kártevők miatt.

Babos Krisztina