Krím mostantól Oroszországé

Moszkvában aláírták a Krím Oroszországhoz csatolásáról szóló orosz-krími szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírástól kezdve Oroszország része.

A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében lévő parlamenti képviselők, az orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím és Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz. Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A kijevi kormány és a nyugati országok törvénytelennek nevezték a népszavazást. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krími Köztársaság elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen. A tegnap aláírt krími-orosz szerződés tartalmazza egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának és az állami szerveknek a meghatározását is. A krími népszavazás egyébként a demokratikus normákkal teljes összhangban zajlott le Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint. Putyin „a Nyugat összeesküvéséről” beszélt, viszont azt is mondta, Oroszország nem tart igényt további ukrán területekre. Az orosz elnök szerint az Ukrajnában élő oroszoknak elegük van az ukrán kormányból, belefáradtak az országot több mint húsz éve megrázkódtató állandó válságba, és „Krím az emberek szemében mindig is Oroszország része volt” — mondta. Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni. Hozzátette, ugyanakkor nem akarják Ukrajna felosztását, és az ukránokkal való kapcsolat továbbra is fontos Oroszország számára, az ukrán népet testvérnépnek tekintik.

Băsescu aggódik

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül szép szóval, ahol nem, ott tankokkal — jelentette ki Traian Băsescu államfő. Szerinte ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget. Băsescu aggodalmát fejezte ki, hogy a „második román államra”, Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. Az elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik. Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.