Kritikus a helyzet az alapellátásban (II.)
Utoljára módositva: 2017-11-13 12:59:05

A Szatmári Friss Újság szerkesztőségében meghívottak, városon és községekben tevékenykedő háziorvosok beszélgettek a rendszer működésének problémáiról, nehézségeiről és a betegellátás körül kialakult gondokról, a megoldások lehetőségeiről.

 

A beszélgetésen részt vett: dr. Láng László és dr. Andó Ottó szatmárnémeti, dr. Nuszer Ágota szatmárpálfalvai, dr. Bácsa Mária Réka józsefházai és dr. Barbul László túrterebesi családorvos, valamint Sógor Beáta, a Szatmári Friss Újság riportere. A beszélgetést moderálta: Elek György.

A beszélgetésen szóba került, hogy a családorvosok munkájához tartozik az orvosi igazolások kiadása is, ami szintén sok időt vesz igénybe.

Dr. Láng László nem ért egyet azzal, hogy a családorvosoknak olyan igazolásokat kell kiadniuk, amelyek szakorvosi hatáskörbe tartoznak. Például kérik az igazolást a tornaórákhoz. Évente meg kell vizsgálni a gyermeket, és a háziorvos kell vállalja a felelősséget, ráteszi a pecsétjét arra, hogy a gyermek egészséges és tornázhat. Vannak olyan betegségek, amelyek nem deríthetők ki egy egyszerű sztetoszkópos vizsgálattal, de komoly terhelés esetén akár halálhoz is vezethetnek — mutat rá a szakember. Ennek a szakmai felelősségét a háziorvosok felvállalják, az igazolásnak a kiállítása ingyenes. Ugyancsak a háziorvos adja ki az igazolást a sofőrvizsgához. Ezen a dokumentumon fel kell tüntetni, hogy az illetőnek milyen betegségei voltak, hogy munkaképes-e, de sok más hasonló igazolás kiadását is a családorvosra terhelték. A sofőrvizsgához szükséges igazolvány kiadása fizetős szolgáltatás. Sokan megkérdezik, hogy egy papírért miért kell fizetni. Ennek a papírnak jogi felelőssége van. Ilyen a munkavállaláshoz szükséges igazolás kiadása is. Ha például valaki epilepsziás beteg, amit a háziorvos nem pontosít, és a beteg elmegy egy olyan munkahelyre, ahol emiatt baleset éri, ilyenkor nem a beteg a felelős, hanem az orvos, aki kiállította az igazolást.

Sógor Beáta feltette a kérdést, hogy az oltási kampányokon kívül működnek-e más megelőző kampányok, amiket a családorvosok kell lebonyolítsanak.

Dr. Bácsa Réka elmondta, hogy sokszor az oltásokkal is probléma van, mert hiányoznak az oltóanyagok, holott az egészségügyi minisztérium azt hangoztatta a médiában, hogy az oltóanyagok megérkeztek.

Dr. Barbul László fontos megelőzési formának tartja a szűrést, amire gyakorlatilag nincs idő. Napi huszonöt-harminc vizsgálat és az igazolások kiadása mellett nincs idő szűrővizsgálatra.

Dr. Láng László pontosított, ugyanis nagyon sokan azt hiszik, hogy évente lehetőség van a szűrővizsgálatokra. Ez nem így van. Példaértékű a 2008-ban megszervezett akció, amikor az emberek megkapták otthon a vizsgálati kártyát, és részt vehettek az ingyenes szűrővizsgálaton. Akkor nagyon sok cukorbetegséget, nagyon sok magas vérnyomást és sok más betegséget szűrtek ki. A szűrővizsgálatok rövid távon az egészségügyi költségek növekedéséhez vezetnek, tízéves távlatban viszont már kisebb a költség, mert bizonyos betegségeket sokkal korábbi stádiumban fedeznek fel. Öt évben egyszer lehet ingyenes méhnyakrákszűrést végeztetni a húsz és hatvan év közötti nők számára, de ennek legalább kétévente meg kellene történnie. El kellene indítani a mellrákszűrést, a vastagbélrákszűrést, a szív- és érrendszeri betegségek szűrővizsgálatát, de erről még csak olyan formában beszélnek, hogy előbb bizonyos megyékben, később talán országos szinten is beindul. Papíron le van írva, hogy a betegeknek milyen vizsgálatokra van joguk, de nincsenek meg a szükséges források. Lehet bővíteni az ingyenes laboratóriumi vizsgálatokat is, de ugyanúgy nem lesz rá pénz, mint ahogy eddig sem volt. Sajnos nem úgy történnek a dolgok, hogy eldöntik, egészségpolitikai szempontból milyen célokat akarnak elérni, hanem hoznak egy döntést, de nem biztosítják a forrásokat. Nem lehet, hogy egy ország úgy képzelje el a szűrővizsgálatokat, hogy a szolgáltatók a saját jövedelmükből biztosítják a költségeket, mutatott rá dr. Láng László.

Mit kérnek még a családorvosok a költségvetés-kiegészítésen kívül? — tette fel a kérdést Sógor Beáta.

Dr. Láng László elmondta, hogy sokan azt hiszik, a családorvosok csak a pénzt kérik. Kell a pénz arra, hogy az orvosi rendelők működjenek, mert azokat takarítani kell, el kell látni műszerekkel, fogyóeszközökkel, engedélyeztetni kell, meg kell fizetni az alkalmazottakat stb. Ezekkel a költségekkel számolni kell, de nem ez a meghatározó. Az kellene, hogy egyenlő partnerként kezeljék a háziorvosi rendszert, csökkentsék az adminisztrációt, hogy az orvosoknak több idejük maradjon a betegekkel való foglalkozásra, iktassák ki a rendszer működési elégtelenségeit, a háziorvosi rendszert a maga súlyának és fontosságának megfelelően helyezzék el az egészségügyi szolgáltatórendszeren belül. A tiltakozó akció a Betegek Szövetségével együtt indult. Itt nem a háziorvosok érdekeiről, hanem egy rendszer működéséről van szó. A betegek érdekei kellene legyenek a legfontosabbak, ám ezek az érdekek anyagi és adminisztratív okok miatt sérülnek.

Dr. Andó Ottó hozzátette, hogy azt is kérik, a biztosító vállalja át, hogy ha az adott beteg a rendszerben biztosítottként van nyilvántartva, akkor az két hét vagy egy hónap múlva is legyen biztosított. Előfordul, hogy a hónap elején még nincs aktualizálva a beteg kártyája, az orvos felírja a gyógyszert, aktualizálás után viszont szabálytalannak minősül a gyógyszerfelírás.

Dr. Láng László egyértelműnek tartja, hogy nem a helyi döntéshozókkal van a baj, a döntések politikai és gazdasági jellegűek. Amikor arról beszélnek, hogy milyen extra javadalmazásuk lesz az országban az orvosoknak, akkor mindig extrém példákat hoznak fel. A politikusok nem arról beszélnek, hogy az orvosoknak mennyi jövedelmük marad meg, miután minden költségüket kifizetik, hanem arról, hogy mennyivel finanszíroznak egy orvosi praxist. Soha nem beszélnek arról, hogy egy ezerötszáz pácienssel rendelkező praxisnak mennyi a jövedelme. Egyébként a praxis jövedelme nem egyenlő az orvos jövedelmével, az orvos jövedelme annak az öt százaléka. Az utóbbi tíz év egészségpolitikája arról szól, hogy szinte ösztökélte, tolta a háziorvosi rendszert, hogy minél több beteget írjanak be egy praxisba, hogy túléljék gazdaságilag ahelyett, hogy tisztességes finanszírozást adnának. Háromezer beteggel nem lehet tisztességes munkát végezni, ismeri el a családorvos.

Dr. Barbul László elmesélte, hogy beszélgetett egy svédországi neurológussal, aki elmondta, hogy volt három betege, és közbejött egy sürgősségi eset. Az asszisztensnő kétségbeesve kérdezte az orvost, hogy be lehet-e iktatni a negyedik pácienst. Ez így túlzásnak hat, de az a lényege, hogy napi három vizsgálatból is megél az orvos. Nálunk a Kárpátokon túl úgy tudják, a családorvos arra jó, hogy papírokat állítson ki.

Dr. Láng László nem titkolja, hogy a családorvosi rendszeren belül van elég szakmai probléma. Mindenre lehet pozitív és negatív példát mondani, van még hova fejlődni. Sajnos a feltételrendszer nem adott ahhoz, hogy az orvosok el tudják végezni a munkájukat. Biztos vannak olyan orvosok, akik nem járnak be rendszeresen a rendelőbe, vagy egy héten csak kétszer-háromszor mennek ki falura, de egy fejlődési folyamat kell ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok.

A beszélgetésen arról is szó esett, hogy sok beteg sok gyógyszert fogyaszt.

Dr. Láng László úgy látja, sokat változott az egészségügyi rendszerrel szembeni elvárás. Ez nem feltétlenül baj, mert ha fejlettebb egy társadalom, egyszerűbb dolgokkal is gyakrabban orvoshoz fordulnak. Velünk gyerekkorunkban nem mindig futottak a szüleink az orvoshoz, megvoltak az otthoni kezelési módszerek. Ez nem lebeszélés az orvoshoz való fordulásról. Vannak viszont olyanok, akik akkor is orvoshoz fordulnak, amikor nem lenne indokolt. Sokszor az adminisztráció kényszeríti rá őket, amikor szükségük van igazolásra, küldőpapírra. Vannak, akik akkor sem fordulnak orvoshoz, amikor már ordító tünetek vannak. Nagyon megnőtt a gyógyszerfogyasztás, főként az antibiotikumoké. Gyakran az orvosok is sok gyógyszert írnak fel.

Dr. Barbul László ezt azzal egészítette ki, hogy vannak betegek, akik csak akkor elégedettek, ha sok gyógyszert ír fel számukra az orvos. Vele gyakran előfordul, hogy ha nem ír fel több gyógyszert, a beteg elmegy más orvoshoz, mert nem érzi magát biztonságban.

Dr. Nuszer Ágota a gyógyszerfogyasztással kapcsolatosan megjegyezte, hogy ma már nagyon sok olyan betegséget kezelnek (cukorbetegség, magas vérnyomás), amelyek régebben is léteztek, de a beteg nem tudott róluk. Ezek a kezelések megakadályozzák a betegségek miatti állapotromlást.

Dr. Láng László azt tapasztalja, hogy a gyógyszereket inkább az idősebb korosztály fogyasztja nagyobb arányban. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt sokkal alacsonyabb volt az átlagéletkor. Ennek javulása annak köszönhető, hogy sokkal hatékonyabban lehet kezelni a népbetegségeket. Az ember életében a megbetegedések száma az utolsó öt-tíz évre esik. Minél idősebb a társadalom, annál több a betegség, annál nagyobb arányú a gyógyszerfogyasztás.

Dr. Nuszer Ágota hozzátette, hogy egyre ritkább az agyvérzés, mert azok is kevesebben vannak, akik nem kezeltetik magukat.

A beszélgetés egy nagy jelentőségű és meghatározó témára terelődött, ez a roma kérdés. Hogyan lehet elvégezni a roma lakosság egészségügyi ellátását, és tudatosítani a körükben a higiénia fontosságát? — vetődött fel a kérdés.

Dr. Nuszer Ágota a romákkal kapcsolatosan elmondta, hogy látható a javulás, van közöttük, aki dolgozik, de még mindig sokan vannak, akikkel elég nagy probléma van. Nem adatják be az oltásokat, nem veszik ki a gyógyszereket, nem foglalkoznak a megelőzéssel. Nuszer Ágota praxisához két roma közösség tagjai is tartoznak, számuk rohamosan növekszik, de erre senki nem figyel fel. Tizenhárom-tizennégy éves lányok már szülnek, és mire tizennyolc évesek lesznek, már négy-öt gyerekük lesz. A legtöbben szociális segélyt kapnak. Elég sok fiatal, munkaképes ember kap szociális segélyt. Az utóbbi húsz évben talán éppen a szociális segély miatt nőtt meg a roma gyerekek száma. Valamilyen szinten azért felemelkedtek: tisztábbak, és az otthoni körülményeik is változtak.

Dr. Barbul László elmondta, hogy Túrterebesen háromezer körül van a lakosság száma községszinten, ebből körülbelül ötszázan vallják magukat romának. Ebben az ötszázas közösségben több gyerek születik, mint a maradék kétezer-ötszázas közösségben. Dolgozni nem akarnak, nem házasodnak össze hivatalosan, mert akkor két segélyt kapnak. Autó majdnem minden családban van. Ha tízéves az autó, nem kell adót fizetni érte, ha viszont van egy láncfűrésze, akkor kell, mert azzal pénzt lehet keresni.

Dr. Láng László meggyőződése, hogy a roma társadalomban bármilyen projekt is indul el, huszonöt-harminc év múlva lehet eredményeket várni. Aki azt hiszi, hogy hoznak egy látványos rendeletet, és komolyabb pénzösszeget is adnak, az csalódni fog. A változáshoz hosszabb idő kell. A gyermekvállalás egyik kulcsa az életszínvonal javulása. Ha már egy kicsit jobban élnek, ha van egy kis munkájuk, ha a szomszédban felújítják a házat, akkor már rögtön elkezdenek gondolkodni. Amíg a nyomorúságos szegénységben élnek, addig a szegény embernek a boldogsága és a kenyere a szerelem. Nos, ha egy demográfiai kivetítést végzünk az elkövetkező tíz-tizenöt évre, akkor, ha most a gyerekek közel fele roma az iskolákban, akkor ki lehet számolni a változásokat. Nem is lenne baj, ha ugyanazon a szinten lennének, vagy elérnének legalább egy minimális szintet. Ehhez nagyon következetes munkára lenne szükség és olyan nemzeti konszenzusra és társadalompolitikára, ami kiküszöböli a fonákságokat, hogy ne a szociális segélyre várjanak. Sajnos nagyon kicsi a hatása a felnőtt lakossággal való foglalkozásnak; aminek mérhető eredménye van, az a gyermekekkel való foglalkozás. A Caritasnál a gyerekeket óvodáskortól kísérték, amíg a tizedik osztályt elérték. Pedagógiai foglalkozást szerveztek számukra délutáni programokkal, ételt biztosítottak számukra stb. Ennek a típusú foglalkozásnak a biztosítása egy gyerek számára tíz év alatt 6000–6500 euróba került. Készíteni kell egy számítást, hogy hány roma gyerek van Romániában. Erdődön huszonöt éve kezdődött ez a program, ott százas nagyságrendben vannak, akik érettségiztek, tízes nagyságrendben vannak, akik egyetemet végeztek, és van olyan is, akinek doktorátusa van, és egyetemi káder. Vannak pozitív példák.

Dr. Barbul László úgy látja, Túrterebesen az a probléma, hogy túl közel van az ukrán határhoz. Nem mennek dolgozni, mert kapják a segélyt, és megélnek a cigicsempészetből.

Dr. Láng László szerint sajnos nagyon rosszak a körülmények a roma közösségekben. Ha a szülők analfabéták, soha nem olvasnak a gyerekeknek mesét, nem tanítják meg őket tisztálkodni stb. Ha a gyerek bekerül egy közösségbe, és úgy megy el otthonról, hogy baj van a higiéniával, a viselkedéssel, emiatt utolsó padba kerül, és senki nem akar mellé ülni. Egy fél évet még megpróbálnak vele foglalkozni, de utána elveszíti a fonalat, és az ő sorsa már meg lesz pecsételve. A romák felzárkóztatása nem szórólapokkal és tanácskozásokkal valósulhat meg, hanem hosszú távon történő tettekkel.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Állás
Gyakorlattal rendelkező sofőrt keresünk nyergesvontatóra, uniós munkára, egygazdás,...
Tovább >>>
Állás
Németországi munkalehetőség Bayern-Nürnberg környékén. Beteggondozót, házi ápolót keresünk...
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e adventi koszorút készíteni?
Igen, minden évben közösen készítünk adventi koszorút
Nem készítek, inkább megveszem az üzletből
Megvan tavalyról ezért nem készítek/vásárolok újat
Nincs adventi koszorúnk
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2017. november 22.
Olyasvalakinek próbálja elmagyarázni a véleményét, aki eleve elzárkózik előle. Találja meg mi az oka, hogy így viszonyul Önhöz!
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. november 22.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db sütőtök, 2–3 db cékla, olívaolaj, só, bors, 1 nagy marék dió, frissen reszelt szerecsendió, 4 szelet ...