Kulcskérdés a pozitív hozzáállás

A lakosok pozitív hozzáállására számít a nagykárolyi városvezetőség mind a kóbor kutyák helyzete, mind a zöldövezetek karbantartása kapcsán, nyilatkozta Kovács Jenő polgármester.

Fél évet „adott” magának, illetőleg a városvezetőségnek Kovács Jenő polgármester annak kapcsán, hogy a lehető legoptimálisabb megoldást találják meg a kóbor kutyák okozta gondra. „Vagy egyezséget kötünk a kóbor ebekkel foglalkozó egyesülettel, vagy más megoldást kell találnunk. Mindenesetre a jelenlegi állapotokon változtatni kell” — jelentette ki a városvezető. Szeretné, ha a nyár során kutyamenhelyet létesítenének, illetve működtetnének. Mint fogalmazott, az a cél, hogy két éven belül egész egyszerűen ne legyen kóbor négylábú a városban. Mindezt az önkormányzat hozná létre, de a működtetésben szeretnének együttműködni a civilekkel. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a helyhatóság mindenképpen megtartaná a menhely tulajdonjogát. Célszerűnek tűnik ugyanakkor, hogy városi szinten kellene alkalmazni egy állatorvost, aki az egész település ilyen jellegű tevékenységét koordinálná. A kóbor állatok ivartalanításán túl ennek a szakembernek kellene például foglalkoznia a rovar-, rágcsáló- vagy egyéb irtásokkal, s a fertőtlenítést is neki kellene felügyelnie.

A polgármester azon kérdésünkre reagálva, miszerint a Puffi Egyesülettel képzeli-e el az együttműködést, elmondta: nagyon bízik benne, hogy sikerül megállapodniuk. Hozzátette viszont, hogy mindenképpen szeretné, ha az önkormányzat is szerepet vállalna ennek az amúgy kényesnek minősíthető ügynek a megoldásában. Meglátása szerint az nem működik, hogy az egész szolgáltatást rátestálja egy civil szervezetre. „A legfontosabb talán mégis az, hogy a jó megoldás megtalálásához szükségünk van a város lakosságának — a kutyatartók, a kutyabarátok és a többiek — pozitív hozzáállására. Nem megengedhető jelenség az, hogy 'nyakló' nélkül szaporodhatnak az ebek. Mindenki, aki kutyatartó, először is be kell jelentse a háziállatát az állatorvosnál, de arról is gondoskodnia kell, hogy a kedvence csak akkor hozhasson világra egy-egy új kutyát, ha annak lesz gazdája” — tette hozzá a városvezető. Az ivartalanítást jó megoldásnak tartja: „Ha ezt nem értjük meg, és nem akadályozzuk meg, hogy a kutyák egyre-másra szaporodjanak, akkor a kóbor kutyák helyzete nem lesz megoldva sem itt, sem máshol” — húzta alá.

Az egyesület több alkalommal is jelezte, hogy nagyjából sikerülne megbirkóznia a nagykárolyi helyzettel, ellenben mindennek vajmi kevés értelme van, míg a környékbeli településeken nem hasonlóan állnak hozzá a problémához. Mint több alkalommal is mondták, a kaplonyi, csanálosi stb. lakosok visznek be a város területére kóbor ebeket. „Én a nagykárolyi polgármester vagyok, nem intézkedhetek máshol. Persze megpróbálom az ottani elöljáróknak is közvetíteni ennek az ügynek a fontosságát. Ebben a tekintetben is a hasznunkra lehet az állatorvosi segítség… Úgy érzem, hogy immár ideje továbblépni, és nem kifogásokat keresni” — zárta le a kóbor állatokkal kapcsolatos mondandóját Nagykároly polgármestere.

Közösen a tisztaságért

Szintén a lakosok pozitív hozzáállására van szükség egy másik városrendezési, -karbantartási ügy kapcsán is. Kovács Jenő polgármester emlékeztetett, hogy nagyon régi tanácsi határozat is előirányozza a telektulajdonosok azon kötelességét, hogy az előttük lévő közterületet is karbantartsák. „De még kétszáz évvel ezelőtt is így volt ez. Egész egyszerűen mindenkinek kötelessége, hogy a háza előtti járdát, de még a zöldövezetet is rendben tartsa. Nem győzzük lenyírni a füvet a magánházak előtt, hát még a tömbházak környékén… Megkérem a lakosokat, hogy értsék meg ezt a gondunkat. Vonatkozik ez a kérés az Ágoston utcaiakra is vagy a Petőfi utcában lakókra — nyilván nem mindenkire. De megnevezhetném bármelyik utcát… Kimondom: ha végigmegyek Csanáloson, láthatom, hogy ott mindenki lenyírja a háza előtt a füvet, nem kell mondja nekik senki. Nagykárolyban ezt miért nem lehet megtenni?” — vetette fel a polgármester. Ismételten a lakosok figyelmébe ajánlotta, hogy ezt a hozzáállást nem most találták ki, hanem már több száz éves gyakorlata van, és csak így lehet karbantartani a várost. „Ugyanúgy kérem ezt a cégektől is, illetve a különféle üzletek munkaközösségeitől. Takarítsák előttük a járdát, a zöldövezetet, méghozzá napi szinten!” — fogalmazott Kovács Jenő. Mint hozzátette: „Nem lesz szép a városunk, ha nem teszünk közösen ennek érdekében.”

„Igényeljék, és mi segítünk!”

A zöldövezetek karbantartása szintén kívánnivalót hagy maga után a tömbházas városrészekben. Talán erre is megoldást jelentene, ha megalakulnának a lakóközösségi egyesületek. Ennek kapcsán a polgármester emlékeztetett, hogy törvényi előírás teszi elengedhetetlenné ezen szervezetek, társulások megalakítását. „De ezeknek nem csak azért kell megalakulniuk, mert szabály van minderre, hanem egész egyszerűen hasznosak is lesznek. Legtöbb 10 százalékos önrész mellett lehet majd — valószínűleg Nagykárolyban is — hőszigetelni a tömbházakat. A projektben való részvétel alapfeltétele ezen lakóközösségi társulások megléte” — mondta el. Megemlítette ugyanakkor, hogy kizárólag ezen egyesületek meglétével lehet a normák betartására kötelezni azon lakosokat, akik egyébként nem nagyon hajlanak erre. Például sok esetben gondot jelent a tetőtér szigetelése, a pincehelyiségek karbantartása, de eleve a lépcsőházak megfelelő tisztán tartása is — sokan igyekeznek kivonni magukat ezek költségeinek a fedezése alól. Az egyesületek meglétével erre is lehetne őket kötelezni, a csatlakozás alapfeltételéül megszabni.

„Az önkormányzat mindenkinek segíteni fog a lakóközösségek megalakulását kísérő jogi procedúra során” — nyomatékosította Kovács Jenő polgármester. Mint mondta: modellt adnak, megmutatják a konkrét lépéseket. Mindennek érdekében az érdeklődők jelezzék a helyhatóság számára ebbéli szándékukat: „Egy kérvényt tesz le az a lakó vagy közösség, amelyik igényli, és mi megyünk, és segítünk.”

Megyeri Tamás Róbert