Különleges kerámiafesztivál Borókáéknál
Utoljára módositva: 2018-06-21 13:08:19

Konferencia, kiállítás, vásár, megmérettetés, szabadtűzi és asztali kemencés főzőbemutató és -versenyek, „agyagozás”, az erdélyi keramikusság varázslatos mintavilága — s mindennek a középpontjában az egykor nagy hírű, ma már eltűnőfélben lévő vámfalui kerámia áll.

 

Az már megszokott, hogy a Borókagyökér Egyesület Lépésháza mindig a néphagyományokhoz kapcsolódó különleges rendezvények otthona, a június 28.–július 1. közötti kerámiafesztiválra pedig mindenkinek érdemes kilátogatnia — annak is, aki csak szép tárgyakban, varázslatos mintavilágban és a fazekasság speciális ágának, a kályhásságnak a remekműveiben szeretne gyönyörködni, vásárolni a portékákból, s annak is, aki az agyagművességről szeretne többet megtudni, kipróbálva a korongozást is, annak pedig mindenképp, aki az agyagedényekben, asztali kemencékben készülő ételek rajongója. A fesztivál középpontjában a vámfalui fazekasság és kerámia áll — amely ma már sajnos végnapjait éli, s csak egyetlen család, Istvánfi Géza és felesége, Emma viszi tovább az örökölt tudást és mintakincset. Pedig Vámfalu a felső-tiszai stíluscsoport egyik központja volt, egyszerű geometrikus és erősen stilizált növényi mintavilágával, vajszínű alapon

zöld, barna és vörös színeivel, őrizve a XVI. századi magyar ólommázas kerámia hagyományait — s a hajdan közel félszáz vámfalui fazekas évszázadokon át szekereken vitte a szatmári nagyvásárra a messze földön közkedvelt cserépedényeit (köcsögöket, boroskancsókat, zörgős korsókat, káposztás fazekakat, tányérokat). Arról már nem is beszélve, hogy valamikor a keresztgyermekek évente egyszer egy kancsót vittek a keresztszülőknek, amelyet a keresztapa a gerendára akasztott, s a házbeli gerendára felakasztott kancsók számából tudni lehetett, hány keresztgyermeke is van a gazdának. „Ez az egykori csodálatos világ ma végnapjait éli, s nem sok kell hozzá, hogy a gazdag mintavilág, népművészeti kincsünk elvesszen, eltűnjön. Ezért is akarjuk — mondjam úgy: vészharangkongatásként — egyrészt megismertetni az emberekkel, széles körben tudatosítani, hogy milyen érték is van Szatmár megyében, másrészt szakmai, fazekaskörökben is felhívni rá a figyelmet, emlékeztetni, hogy van (még van)” — magyarázza Szejke Judit. A rendezvény ötlete a tavalyi fazekastáborban fogalmazódott meg, s az erdélyi fazekasvidékek mintavilágát töviről hegyire ismerő és továbbvivő Les Gábor népi iparművész rögtön pártfogása alá is vette — annál is inkább, mivel nagybányai lévén kicsit magáénak is érzi Vámfalut.

A fesztivál június 28-án 10 órakor kezdődik a Szatmár és Zilah megyei múzeumok néprajz szakos muzeológusainak és restaurátorainak a konferenciájával, majd egy igencsak komplex megmérettetéssel folytatódik: a jelen lévő fazekasok mindegyike bemutat egy otthonról hozott saját készítésű vámfalui csöcsöskorsót és egy szabadon választott vámfalui ornamentikával ellátott hagyományos tárgyat, majd a korong mellé csüccsen és a zsűri szeme előtt készít el egy vázát a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményéből érkezett mintájára, a nap pedig közös „örömkorongozással” zárul. „Az érkező mesterek túlzás nélkül a fazekaskörök krémjét alkotják: Les Gábor mellett itt lesz az a Farkas Gábor, aki három évtizede készít szabadtűzi főző-sütő edényeket, cserépbográcstól kezdve asztali kemencéig, a gyönyörűséges csempekályhákat megálmodó és készítő Sárkány Szabolcs, aztán Forró István és Ágoston Mária, természetesen Istvánfi Géza és Emma, Zsurzs-Turóczi Laci bácsi és nem utolsósorban Fazekas Ferenc, a nádudvari népművészeti iskola fazekasmestere, aki nagy csapat diákját is hozza magával tanulás céljából” — mondja Szejke Judit. Pénteken a megye fazekasösvényét járják végig Vámfalutól, az Istvánfi-portától az Avasfelsőfalui Szabadtéri Múzeumon át az aranyosmeggyesi dák kemencékig és a Lónyai-várkastélyig, június 30-án, szombaton pedig kicsiknek és nagyoknak áll a bál a Szejke-tanyán: korongozás, agyagtapicskolás, citeraszó, népdal és néptánc, kézműves-foglalkozások, kiállításra kerülnek a bemutatókon készült tárgyak — és nem mindennapi főzőverseny is lesz: a mesterek ugyanis portékájukban főznek, bemutatva, hogyan kell használni, kezelni őket, s közben jobbnál jobb recepteket is megosztanak a látogatókkal, illetve minden, a cserépedényekkel kapcsolatos kérdésre is válaszolnak. A fazekastalálkozó zárónapján „akasztják a hóhért”, azaz az étekbírák főznek, s a keramikusmesterek véleményezik az elkészült falatokat, majd az eredményhirdetéssel ér véget a fesztivál, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak.

 

 

Szabó Kinga Mária

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Melyik a kedvenc őszi italod?
Forró, citromos tea
Jó meleg kakaó
Isteni forrócsoki
Fűszeres forralt bor
Egyik sem
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. szeptember 24.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2-3 db padlizsán, 2 fej lila hagyma, 2 db paradicsom, 1 dl olívaolaj, 4 gerezd fokhagyma, só, bors, ...