Látványos és tanulságos utazás
Utoljára módositva: 2018-05-18 18:10:30

A Hám János Líceum X. B osztálya tanulmányi kiránduláson vett részt május elején Németországban. Lehetőségünk adatott egészen közelről megismerni több sikeres vállalkozást, bővíthettük ismereteinket, ihletet nyerhettünk, idegen nyelvet gyakorolhattuk és főleg azok számára volt igazán hasznos ez az út, akik még keresik a hivatásukat, szakmájukat. Ezenkívül rengeteg lenyűgöző helyen megfordultunk, megcsodálhattuk Ausztria és Bajorország néhány nagy látványosságát, és osztályunk baráti együttlétben tölthette ezt a néhány napot.

Szerdáról csütörtökre virradó hajnalban indultunk, izgatottan gyülekezett az osztály a székesegyház előtti parkolóban. Leküzdöttük a fáradtságot, a holdfényben a bágyadt tekintetek mögött érdeklődő csillogás bújt meg: mindenki nagyon várta már az indulást. Kigördült a busz a parkolóból, és kezdetét vette a várva várt tanulmányi kirándulás. A határig még hangulatos csevegés moraja lepte el a buszt, ám ahogy Magyarországra értünk, szépen lassan mindenki álomba merült. Ahogy hajnalodott, ébredezett a társaság, és mikor a nap már egészen fenn volt, megpillanthattuk Bécs városának épületeit és hosszan kanyargó, zsúfolt utcáit. Délelőtt 10 órakor értünk a központba. Itt rövid séta következett, körbejártuk a Volksgartent, Bécs rózsakertjét, megcsodáltuk a Sisi-emlékművet, ezután pedig elindultunk a Természettörténeti Múzeumba, ahol már várták a csoportunkat. Napjainkra több mint 20 millió kiállított tárgyával a világ egyik leggazdagabb gyűjteménye található itt. A kizárólag erre a célra kialakított épületben eltöltött pár óra, az értékes és ritka drágakövek, a meteor-darabkák, a dinócsontvázak és makettek látványa, a planetáriumi bemutató és az, hogy betekintést nyertünk az őskor természetének vadvilágába, számomra, és szerintem az egész osztály számára lenyűgöző volt, és nagyon kíváncsivá tett a tudományok iránt.

Ezután ismét séta és szabadidő következett Bécs gyönyörű belvárosában. A patinás épületek közötti utcácskákon és tereken járkálva a társaság kicsit szétszóródott, mindenkinek megadatott a lehetőség, hogy önmaga fedezze fel a központot. A megbeszélt időpontban aztán találkoztunk a Szent István székesegyház (Stephansdom) előtti téren, és elindultunk a busz felé, hiszen még hosszú út várt ránk a bajor vidékekig.

Késő este értünk Dornachba, ahol az ifjúsági szálláson lepakoltunk, megbeszéltük a belső szabályzatot, majd voltak még páran, akik fociztak egy kicsit a füves udvaron, utána viszont alvás következett, hiszen a buszon töltött órák kifárasztottak mindenkit.

Reggel korán volt az ébresztő, és hosszú nap állt előttünk. Utunk először Arnstorfba vezetett, abba kis bajor településre, ahol a Lindner cég központja található, és ahol a Hans Lindner Alapítvány munkatársai egész napos, változatos programot készítettek számunkra. Az osztály két csoportra osztva felváltva látogatta meg az üzemet, illetve a Lindner Technika Házban kipróbálhatta saját kézügyességét, saját magunk készítettünk lemezből sörnyitót és telefontartót. Ez egy különösen meghatározó élmény volt mindenki számára, hiszen a mai modern, fogyasztói társadalomban a lényeg a dolgok megvásárlásán, elhasználásán van, nem az alkotáson. Így ezek a kis eszközök, melyeket mi fabrikáltunk, sokkal értékesebbek bármilyen megvásárolható szuvenírnél, mivel emlék fűződik hozzájuk, és a saját kezünk munkái. Ebbe a Technika Házba 8–18 éves iskolás gyerekeket fogadnak, akik a különböző foglalkozásokon gyakorlati ismeretekre tesznek szert, mint barkácsolás, kerékpárszerelés, elektrotechnikai alapismeretek stb.

A céglátogatást és műhelyfoglalkozást követően vendéglátóink jóvoltából jóízűen megebédeltünk, majd egy rövid bemutatófilmet láthattunk a Lindner építőipari vállalatról, és annak sokszínű szakmai képzéseiről. Jó volt hallani, hogy a vállalkozás mennyire törődik a fiatalokkal, a felnövekvő nemzedékekkel, illetve az iskola befejezése után bárkinek lehetősége van itt továbbtanulni duális formában. Sőt, iskolánk egy volt diákjával, Súgó Medárddal is találkoztunk, aki ott tanul már 2 éve, és ezen a napon a mi idegenvezetőnk volt. A bemutató után találkoztunk Hans Lindnerrel, a vállalkozóval, aki ennek a 7000 alkalmazottat foglakoztató cégcsoportnak, illetve alapítványnak a megálmodója és létrehozója. A bejárati lépcsőnél még egy közös képre is beállt velünk.

Következő megállónk a Lindner Idősgondozó Otthon és Posztliceális Képzőközpont volt. 2 órás ottlétünk alatt végigvezettek a kényelmes otthont és családias hangulatot nyújtó, mindenféle modern felszereléssel ellátott intézményben, melyben azt láttuk, hogy több mint idősotthon, közösségi tér, többgenerációs intézmény, ahová a település lakói bejárnak, dolgaikat intézik, hiszen itt szülészet és óvoda, bankfiókok, orvosi rendelők stb. is működnek. A képzési központ vezetőjétől megtudtuk, hogy Szatmárnémetiből is van diákjuk, Gáspár Gergő, aki idősgondozást tanul és dolgozik intézményükben.

Estére következett a nap fénypontja: a mariakircheni Lindner Schlossbräu sörfőzde. A sörfőzőmester vezetésével végigkísértük a munkafolyamatot, bekukkantottunk az üstökbe, megszagoltuk a komlót, a malátát, ezek után pedig egy ínycsiklandó bajor vacsorában részesültünk, ami mellől természetesen nem maradhatott el a frissen csapolt sör sem. A sörmanufaktúra egy mariakircheni kastély istállójában létesült, így a helyszínből adódóan is hangulatos volt a vacsora. Távozásunkkor sokan vásároltak szuvenír sörcsomagot, hogy az otthon maradt szülők is megkóstolhassák majd a bajor sörkultúra ezen remekműveit.

Egy órás út vezetett a szállásunkig, ahol érkezésünk után hatalmas focizás vette kezdetét, fiúk-lányok együtt rúgták a bőrt, aztán a hosszú nap után kimerülten tért mindenki nyugovóra.

A szombati nap is nagyon izgalmasnak ígérkezett, 400 km-es körút állt előttünk. Újra korán keltünk, hiszen fél 9-re már vártak minket a regensburg-i BMW-üzemekbe. A gyárlátogatás egy bemutatkozó filmecskével kezdődött, melyben az autógyár történetével ismerkedtünk meg, majd gyalogosan, egy idegenvezető hölgy irányításával elindultunk felfedezni a gyárat. Olyan volt az egész, mint egy kisváros: saját kórházzal, tűzoltósággal, étkezdével, szabadidő-központokkal, próbapályával. Megismerkedtünk az autógyártás lépéseivel, sorra jártuk a részlegeket. Első volt a lemezpréselő üzem, ezt követte a karosszéria összerakása, ami hegesztő robotok százainak segítségével valósul meg. Ezután jött a festőüzem, majd a végső mozzanat: az autók összeszerelése, ahol megtudtuk, hogy minden egyes autót a megrendelő igénye szerint raknak össze. Hatalmas élmény volt ez, testközelből tapasztalhattuk azt a bámulatos nyugati precizitást, amiről eddig csak hallottunk, minden másodpercre pontosan meg volt tervezve, hogy a munka gördülékenyen haladjon, a futószalag megállítása nélkül. A végén mindenki kapott ajándékba egy BMW-s plakátot. Köszönetet mondtunk és elbúcsúztunk idegenvezetőnktől, majd a buszra szálltunk, hogy tovább induljunk, hiszen már várt minket következő úti célunk: München.

Útba ejtettük München városának óriási repülőterét, aminek látogatóközpontjában egy félórás pihenőt tartottunk. Felmentünk a kilátóra, ahonnan az egész repteret be lehetett látni, itt mindenki képeket készített, tátva maradt a szánk az elénk táruló széles panoráma látványától.

Ám utunk leglátványosabb állomása csak ezután következett. Az Allianz Arena-nál már a bejárat megtalálásával is gondunk támadt, páran leszakadtunk a csoportról a hatalmas lépcsőházak és a hosszú körút között, de szerencsére hamar megtaláltuk a többieket, és kezdetét vette a Bayern München stadionjának felfedezése. A 75 000 néző számára helyet biztosító, 50 m magas Arena, a lelátóról szemlélve, különösen lenyűgözte az egész osztályt. Megmutatták nekünk a bajor csapat öltözőjét, a sajtótájékoztatók termeit, a pályára is kifutottunk a játékos kijárón keresztül, mely nemcsak a focirajongó fiúk számára volt és lesz egy életre szóló élmény. S ha már Bajorország szívében jártunk, nem maradhatott el a bajor fehér virsli sem. Jóízűen megebédeltünk a stadion büféjében.

Az Allianz Arena-tól metróval mentünk be München belvárosába, ahol egy rövid szabadidő következett, járkálhattunk egyet a pezsgő, élettel teli utcákon.

Pár óra buszozás után visszaértünk Dornachba. Ez volt az utolsó itt töltött éjszakánk, ezért mindenki pakolt, majd a konyhába gyűlt a társaság, beszélgettünk, kártyáztunk, hangulatosan telt az idő.

Reggel aztán bepakoltuk a csomagokat a buszba, és az utolsó úti célok felé vettük az irányt. Először ellátogattunk a Lindner Land-Luft biofarmra, ahol a szabadtartású állattenyésztési formával találkozhattunk. A biofarmról a legmagasabb minőségű élelmiszer-termékek kerülnek a piacra, a cég itt is ezt tartja szem előtt.

A farmlátogatást követően Passauba utaztunk, hogy szentmisén vegyünk részt, a lélegzetelállító Szent István Dómban, és tisztelegjünk Szent István királyunk és a passaui származású Boldog Gizella, első magyar királyné emléke előtt. Itt található a világ legnagyobb templomi orgonája. Sétáltunk mise után a hangulatos belvárosban, majd az állomás mellett várt a buszunk, és elindultunk haza, Szatmárnémetibe.

Hosszú órák következtek, hajnalban gördültünk be a székesegyház előtti parkolóba, ahonnan utunk pár napja indult. Mindenki élményekkel, értékes emlékekkel feltöltődve tért haza a kirándulásról. A változatos programoknak köszönhetően önmagunkra találhattunk, és a jövőképünk kialakulásában is sokat segíthetett ez az út. Hálás köszönet osztályfőnökünknek, Koczinger Évának és férjének, Tibi bácsinak, és nem utolsó sorban szüleinknek, hogy mindez megvalósulhatott.

Balogh Ádám,

X. B osztályos tanuló

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Szolgáltatás
Szállítok kavicsot, homokot, szemetet. Tel.: 0741077706.
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
22 mérföld
Ma, 20:45
Egy külföldre kihelyezett elit CIA-ügynök (Mark Wahlberg) szigorúan titkos megbízást kap: egy rendőrtisztet kell kicsempésznie az országból, aki veszélyes információk birtokában van. A küldetés során mindössze 22 mérföldet kell megtenniük a reptérig, ahol különgép várja őket indulásra készen. Az odavezető út azonban koránt sem bizonyul simának: a taktikai egységnek korrupt rendőrökkel, profi bűnözőkkel és felfegyverzett helyiekkel is fel kell venniük a harcot, akik mind a titokzatos informátor k
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e önkénteskedni?
Igen, az iskolában kapcsolódtam be egy önkéntes programba.
Néha részt veszek önkéntes tevékenységekben, de ez eléggé rendszertelen.
Eddig még nem volt lehetőségem rá, de szívesen megtenném.
Nincs időm ilyesmire, így is alig marad szabadidőm.
Nem, az önkénteskedést nem nekem találták ki.
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2018. október 18.
Ha megtudja, hogy egy korábbi nézeteltérése félreértésből adódott, azonnal tisztázza a helyzetet és hozza helyre a korábbi harmóniát.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2018. október 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 fej kelkáposzta, 15 dkg főtt sonka, 15 dkg trappista sajt. A panírozáshoz: liszt, 2 db tojás, zsemlemorzsa, ...