Le kell zárni a határvitát

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az állam intézményeinek sürgősen tisztázniuk kell, hogy hol húzódik a határ a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva között.

Liviu Dragnea egy dél-romániai kampánylátogatáson válaszolt újságírói kérdésre az úzvölgyei temetőről, szavait a Mediafax hírügynökség idézte. Kijelentette: nem kell egymásnak ugrani a katonatemető miatt, hanem mértékletességre, megértésre van szükség a határvita lezárásához.

„Ne ugorjunk egymásnak! (…) Könnyű olajat önteni a tűzre, de én soha nem tettem ezt. Az állam intézményeinek, az építkezési felügyelőségnek, a prefektusoknak, az érintett polgármesteri hivataloknak, a kataszteri hivataloknak, a belügyminisztériumnak, a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumnak egy asztalhoz kell ülni a következő napokban, hogy megállapítsák, hol a határ a szomszédos megyék és települések között. (…) Az egyik fél azt mondja, hogy a temetőben a létező sírokra mások kereszteket tettek, és ez sírgyalázás, a másik fél viszont azt állítja, hogy ez az ő területe. Ezek nagyon fontos szimbolikus ügyek, mértékletességre, megértésre van szükség a rendezésükhöz, és arra, hogy mindenki leüljön egy asztalhoz, és tisztázzuk, hol van a határ” — idézte a Mediafax hírügynökség a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő szociáldemokrata politikust.

A román sajtóba pénteken robbant be az úzvölgyei katonatemető ügye, azt követően, hogy csütörtökön egy civil akciócsoport — a helyzet tisztázásáig — fekete fóliával burkolta be a román emlékművet és a névtelen román katonáknak állított betonkereszteket. Az úzvölgyei kezdeményező bizottság tagjai azonnal eltávolították a fóliát, de az akciócsoport szétküldött felvételei elterjedtek a sajtóban, és a Bákó megyei rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. A moldvai kisváros önkormányzata május 17-re hirdette meg ezek felavatását, de — miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt — Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.

Az úzvölgyei katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.