Londoni elemzők: továbbra is kérdéses az euró fenntarthatósága
Az euróövezeti válság továbbra sem megoldott és 2013 beköszöntével is változatlanul számos kérdés maradt nyitva a valutaunió puszta fenntarthatóságával kapcsolatban — vélekedtek keddi évindító helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló, átfogó világgazdasági prognózisát.
A kedden ismertetett 2013-as előrejelzésben a CEBR londoni szakelemzői elismerték, hogy nem vált valóra egy évvel ezelőtti jóslatuk, amely azt valószínűsítette, hogy az euróövezet 2012-ben részlegesen szétesik, mivel az euró „tántorogva ugyan, de talpon maradt” tavaly.
A CEBR 2012 januárjának első napján ismertetett globális előrejelzésében 60 százalékos esélyt jósolt „legalább egy, de valószínűleg inkább több” tagország távozására az euróövezetből 2012 végéig.
A cég londoni elemzői tavaly januárban közölték azt is, hogy 99 százalékos esélyt látnak az euróövezet teljes szétesésére egy évtizeden belül.
A CEBR kedden ismertetett, 2013-ra szóló új előrejelzésében már nem szerepelnek ilyen jellegű számszerű prognózisok. A ház londoni elemzői szerint azonban az euróövezeti tagországok gazdasági alapfolyamatai továbbra is széttartó pályán vannak, és emiatt az euró sorsa változatlanul „a legnagyobb ismert ismeretlen” a világgazdaság egészére nézve.
A CEBR szakértői szerint az euróválság súlyosbodásához Nagy-Britannia — a valutaunión kívüli legnagyobb EU-gazdaság — és az unió viszályának várható mélyülése is hozzájárulhat.
A cég szerint 2013 lehet az az év, amikor az egyes szuverenitási hatásköröket Brüsszeltől visszakövetelő brit kormány és a többi EU-tagállam nézeteltérései „politikailag súlyossá” fajulhatnak. Nagy-Britannia és az unió viszonya most már „olyan házassághoz hasonlít, amelyből kihunyt a szerelem, és a házastársak igyekeznek az ágy két legtávolabbi végébe húzódva aludni” — fogalmaznak keddi helyzetértékelésükben a CEBR londoni elemzői.
A ház szerint ebben a helyzetben felrémlik a brit EU-tagság megszűnésének kilátása, és ez az euróövezet felbomlását előidéző tényezővé is válhat.
Az euróövezeti adósságválság idei eszkalálódását más nagy londoni elemzőházak szakértői is jósolják.
A Moody's Analytics — a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody's Corporation cégcsoport gazdaságelemző részlege — 2013-ra szóló előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy bár az EU és az eurójegybank (EKB) elkötelezetten törekszik az euróövezet egyben tartására, a kulcsjelentőségű rövid távú kockázatok között mégis változatlanul jelen van Görögország távozásának lehetősége, egyebek mellett a további konszolidációs intézkedésekkel szembeni lakossági ellenállás miatt.
A Moody's Analytics szerint ha Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, annak „drámai” hatása lenne az euróövezet egészének gazdasági teljesítményére: a cég londoni közgazdászainak becslése szerint ebben az esetben a valutauniós GDP-érték 2013 egészében 5 százalékkal zuhanna.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics 2013-ra összeállított prognózisa is az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalálódását valószínűsíti. A ház szerint ez egészen addig a pontig fajulhat, hogy megkezdődik a valutaunió korlátozott mértékű felbomlása.
A Capital Economics londoni elemzőinek központi forgatókönyve az, hogy az euróövezetből egy vagy két kisebb tagállam — a legnagyobb eséllyel Görögország és Portugália — távozik.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató csoport, a Barclays londoni befektetési és elemzőrészlege, amely rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát, évzáró vizsgálata során azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy tartanak-e az európai szuverén adósságválság újbóli fellángolásától 2013-ban.
A megkérdezettek 72,7 százaléka az „igen, valamelyest”, 13,6 százalékuk az „igen, nagyon is” válaszlehetőséget jelölte be, vagyis a japán intézményi befektetői közösség jóval több mint 80 százaléka is tart attól, hogy a valutauniós válság az idén újból eszkalálódik.
