Luca napján elűzték a gondot

Vidám családias légkört teremtett szerda este a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület a szatmárnémeti Filharmóniában a Luca-napja alkalmából megtartott előadáson.

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. A Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület szerdán este ünnepelte meg a Luca napját, hiszen fontosnak tartották a jeles naphoz kötődő magyar népszokások megidézését. Bertók Béla, az egyesület elnöke köszöntötte a szatmárnémeti Filharmóniában nagy számban összegyűlt közönséget, azután az egyesület minden tagja, ifjak és idősebbek egyaránt kedveskedtek valamivel a közönségnek, a Luca-napi szokásokhoz illő vidám-tréfás jeleneteket adva elő. Szatmári Elemér református lelkipásztor és Blatniczki Cecília tanítónő meséltek a közönségnek a Luca napjához kötődő népszokásokról. Amint kiderült, ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására.

Luca napi szokások

Az Aurel Popp Művészeti Líceum első és második osztályos kisdiákjai be is mutatták ezeket a szokásokat, köztük a kotyolást: Luca napján a gyerekek körbejárták a házakat, és mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe. Jó hangulatú előadások idézték fel a házasélet nehézségeit, illetve szépségeit, a nagyobb diákok pedig sejtelmes érzésekkel, babonasággal átszőtt jelenetet, Arany János Vörös Rébék című balladáját vitték színpadra. Magyar népdalok, népdalfeldolgozások hangzottak fel a Higyed Gyöngyi által vezetett Bartók Béla Kórus és a Hencz József zeneszerző és Fejér Kálmán vezette Bartók Világi Kórus előadásában. Mindenki nagy örömére felcsendült a Csínom Palkó is a kuruc idők hangszerén, a tárogatón a Bartók Népi Zenekar kíséretében, de a citerazenekar és a furulyaegyüttes ifjú tagjai is kedveskedtek játékukkal a közönségnek. A nemrég alakult DØTS együttes régi hangszereken, dorombon, sámándobon és az ausztrál bennszülöttek hangszerén, a didgeridoo-n ősi „boszorkánytáncoltató” ritmusokat szólaltatott meg. Azután felhangzott az életvidám, pattogós szatmári muzsika is, amelyre a Bartók Béla Néptánccsoport tagjai járták a táncokat. A családias hangulatú műsort Ludas Matyi történetének vidám jelenete zárta a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjainak előadásában.

Pándi Annamária