Ma van a 112-es egységes segélyhívó szám napja
Kereken egy évtizede, hogy február 11-én a 112-es egységes segélyhívó szám napját ünnepeljük — azét a számét, amelynek tárcsázásával díjmentesen hívhatjuk a mentőket, a tűzoltókat, a csendőrséget vagy a rendőrséget az Európai Unió minden tagországában, de nem csak.
Míg azt mindenki, még az óvodások is tudják, hogy ha baj van, a 112-t kell hívni, sőt, a modern mobiltelefonok esetében már elég csak a vészhívó gombot/ikont megérinteni, s a készülék alapbeállításának köszönhetően „tárcsázza” is a számot, addig az európai állampolgároknak még mindig csupán egynegyede van tisztában azzal, hogy a 112-es hívószám az EU bármely országában díjmentesen tárcsázható sürgősségi esetben. Ezért a tagországokban rendszeresen tartanak tájékoztató kampányokat az iskolákban, közintézményekben, sőt, volt, ahol már flashmobot is szerveztek a 112 s általa közvetve az egymásra való odafigyelés és az egymásnak nyújtott segítség fontossága „érdekében” — ráadásul 2009 óta február 11-e a 112-es segélyhívó szám európai napja. Magát a számot 1991-ben létesítették Európa-szerte, majd 2005-től Románia is beiktatta, 2008-tól pedig teljes mértékben lecserélte a sürgősségi számokat, egységesen fogadva a nap és az éjszaka bármely órájában a mentőknek, a tűzoltóknak, a csendőrségnek vagy a rendőrségnek szóló segélykérő hívásokat.
A hívásokat szakképzett ügyeleti stáb fogadja, és országtól függően a kezelő vagy átkapcsolja azt a megfelelő segélyszolgálathoz, vagy közvetlenül ő foglalkozik a hívással és közvetíti a kérést — ám akár így, akár úgy, még mindig rendkívül nagy a hamis riasztások és a telefonbetyárkodások száma: Romániában szinte az összes hívás fele. Valószínűleg sokan emlékeznek még arra az esetre, amikor egy igencsak jó anyagi körülményekkel rendelkező ifjú szatmárnémeti hölgy azért „riasztotta” a 112-t, mert kitört a cipője tűsarka — de megszámlálhatatlan alkalommal akarnak a 112-n keresztül taxit rendelni (hol részegek, hol olcsó poénkodók), „vészhelyzetnek” minősítve és segítséget kérve, mert elfogyott a sör vagy nincs főtt étel a hűtőszekrényben; van, aki dühlevezetőnek használja a diszpécsereket, és szidja őket, mint a bokrot, vannak, akik zenével szórakoztatják őket, de az is megtörténik, hogy információkat kérnek különböző telefonszámokról, különböző intézményekkel vagy közszemélyekkel kérik a kapcsolatot vagy épp (nem sürgősségi!) orvosi tanácsot kérnek. A hatóságok sajnos tehetetlenek a betyárkodások ellen — igaz, az utólag beazonosított telefonbetyárt borsosan megbüntetik —, a 112 téves/véletlen hívásával kapcsolatban viszont hangsúlyozzák: ilyenkor ne bontsuk a vonalat (ugyanis a diszpécser feltételezheti, hogy valódi vészhelyzetet jelentene egy különböző okok miatt beszédre képtelen személy), hanem mondjuk meg, hogy tévesen/véletlenül hívtuk.
Szatmár megyében tavaly a 112-es riasztások zöme a rohammentőknek (napi 15-ször, zömében sürgős orvosi ellátás miatt riasztották őket) és a katasztrófavédelemnek-tűzoltóságnak (átlagosan napi 24 riasztás vagy segélykérés) „szólt”, míg a hívások valamivel több mint 30%-a a rendőrségnek, csendőrségnek és helyi rendőrségnek.
