×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
10 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Ma van a magyar széppróza napja

2019.02.18 - 15:46
Megosztás:
Ma van a magyar széppróza napja

Immár második éve, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napját ünnepeljük. A Magyar Írószövetség — amely 1964-ben kezdeményezte, hogy április 11-ét, József Attila születésnapját a magyar költészet napjaként ünnepeljük, 1984-ben pedig a magyar dráma napjaként jelölte meg szeptember 21-ét, Az ember tragédiája ősbemutatójának a dátumát — 2016-ban indítványozta és 2017-ben el is fogadta, hogy mostantól minden évben Kárpát-medence-szerte Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezzék meg a magyar széppróza ünnepét.

„Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el” — olvashatjuk a magyar széppróza napja hivatalos oldalán.

Van-e magyar próza, mely tulajdon hagyományaival és törvényei szerint mozog, oly szigorúan, hogy minden más írástól különbözik? — tette fel a kérdést Kosztolányi Dezső. Ma már tudjuk, hogy van. Az első magyar regény — Kármán József: Fanni hagyományai — megírásától napjainkig megszámlálhatatlanul sok regényt írtak ismert, kevésbé ismert vagy feledésbe merült írók, de szinte lehetetlen számba venni, hogy hány olyan más műfajú prózai írás született, amelyeket bátran be lehet sorolni a magyar széppróza kategóriába. Az irodalomoktatók és az irodalomtörténészek az irodalmi kánon kialakításakor gyakran ideológiáknak, korstílusoknak vagy éppen saját látásmódjuknak megfelelően rangsorolják az írókat, így történik ez ma is, amikor a liberális és konzervatív gondolkodók harcának eredménye határozza meg, hogy kik azok az írók, akik értéket teremtettek.

Szatmár megye az irodalom kezdeteitől napjainkig mindig kinevelte a maga íróit, akiknek a nevei és irodalmi alkotásai mindmáig ismertek az olvasók körében. Szatmárnémetiből indult Lugossy József, a 19. század második felének jeles novellistája. Szatmárnémeti iskoláiban tanult Bársony István író, Berey József elbeszélő. Szatmárnémetit megörökítő regényei, elbeszélései révén lett ismert Kaffka Margit (Levelek a zárdából, Hangyaboly, Színek és évek). A két világháború között bontakozott ki Pakocs Károly író. 1919 után tűnt fel a Kisgércén született Markovits Rodion, a Szibériai garnizon című, világhíressé vált regény szerzője. Panek Zoltán, Pusztai János, Láng Zsolt, Visky András, Soltész József, Gúzs Imre, és hosszan sorolhatnánk még azokat a prózaírókat, akik ebben a térségben éltek, vagy innen indultak, és munkásságukkal maradandót alkottak.

Az olvasás egyik célja, hogy irodalmi érzéket fejlesszen. A művész teremtő ereje, a művész egyénisége bármely korban tud újat alkotni. Képviselheti kora stílusát, megragad lelkünk mélyén. Ne gondoljuk azt, hogy a széppróza az örök jelen! A széppróza a ma, a maga korába visz vissza. Érdekes, hogy a huszonegyedik században, amikor az emberek folyton rohannak, és nincs idejük hosszabb időt egy helyben tölteni, az olvasásra szánnak időt, és a legtöbben regényeket olvasnak. A magyar széppróza napja pedig kiváló alkalom arra, hogy a magyar prózairodalom eredményeinek az összegezése mellett a kortárs prózaírókat is megismerjük.

Elek György