Magas az iskolaelhagyási mutató

2020-ig Európa-szerte 10% alá szorítanák az iskolaelhagyást. Románia ezúttal is élen jár a negatív statisztikák sorában, Szatmáron több mint 250 fiatalt érint a probléma.

Az európai tagállamokban évről évre csökken, Romániában viszont még mindig növekvő tendenciát mutat az iskolaelhagyási ráta — derül ki az Eurostat adataiból. 2016-ban Románia a harmadik helyen állt az EU-s országok sorában azon a listán, amely a 18–24 év közötti diákok továbbtanulási statisztikáit foglalta össze. A 2006-os adatokhoz viszonyítva minden ország javított az eredményein, Románia viszont mintha szembefordult volna a tendenciákkal, és folyamatosan ront ezen az átlagon.

Hazánk évek óta sereghajtó az uniós oktatásügyi felmérések listáján. A 18–24 év közötti fiatalok sok esetben 8 osztálynál megrekedt iskolázottsági szinten maradnak, és a továbbiakban sem iratkoznak be semmilyen továbbképzésre. Ezek az adatok 2016-ban úgy Romániában, mint Csehországban és Szlovákiában visszaestek a 2006-ban tapasztalt szintre. A cél természetesen az lett volna, hogy 2006-tól 2016-ig javuljon a statisztika, viszont ezekben az országokban nem tudták megvalósítani a fiatalok továbbtanulásra való ösztönzését.

2016-ban e nevezett 18–24 éves korosztályban a legnagyobb iskolaelhagyási arány Románia mellett Máltán és Spanyolországban mutatkozott. Máltán a 18–24 év közötti fiatalok 19,6%-a, Spanyolországban ugyanezen korosztály 19%-a, míg Romániában 18,5%-a maradt meg a nyolc osztály elvégzését igazoló elismervénnyel.

Ezekkel szemben a legjobb mutatókat Horvátország produkálja 2,8%-kal, Litvánia 4,8%-kal, Szlovénia 4,9%-kal, Lengyelország 5,2%-kal, valamint Luxemburg 5,5%-kal. Ezekben az országokban a 18–24 év közötti fiatalság mindössze ilyen kis arányban dönt úgy, hogy 8. osztály után nem folytatja tanulmányait.

Ami Szatmár megyét illeti, a Szatmár Megyei Oktatásfelügyeleti Forrásközpont (CJRAE) legfrissebb adatai szerint az előző tanévben 256 diákot vettek nyilvántartásba megyénkben mint az iskolaelhagyás potenciális vagy már érintett áldozatát. A forrásközpont adatai szerint mind a 256 érintett diák pszichopedagógiai tanácsadásban részesült annak érdekében, hogy meggyőzzék őket a továbbtanulás fontosságáról.

Szakértők magyarázata szerint Romániában a szakiskolák egy részének felszámolása vezetett a romló statisztikához, ugyanis sok diák egy szakma tanulásával találta volna meg azt az utat, amelyen szívesen járt volna, ehelyett arra voltak kényszerítve, hogy elméleti oktatásban folytassák tanulmányaikat, amit aztán sokan elutasítottak.

Ennek okán 2009 és 2011 között Romániában 3,8%-kal növekedett az iskolaelhagyási tendencia, majd az elkövetkező években további 2,8%-kal, míg a 2014/2015-ös tanévben további 3,7%-kal nőtt ez az arány.

Az uniós elvárások 2020-ig minden tagországban 10% alá szorítanák az iskolaelhagyás tendenciáját, viszont úgy tűnik, Románia és a hozzá hasonló adatokat mutató országok messze állnak az uniós elvárásoktól.