Máig él Bem tábornok emléke

Ünnepségsorozattal emlékezett meg a Szent István Kör, a Szamoskrassói Református Egyházközség és a helyi önkormányzat Bem tábornokról. Ez alkalommal leplezték le az iskola névtábláját.

A szamoskrassói református templomban Korda Zoltán, a Szatmár-Láncos templom lelkipásztora arról beszélt, hogy mit jelent az, ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei nem mutatnak számára megfelelő példát, elfoglaltságaik miatt nem törődnek vele eleget. A nem megfelelő példaképet kapó vagy példakép nélkül felnövekvő gyerekek önbizalom nélkül maradnak, ami később kihat egész életükre. Ma már nagyon sok házasság felbomlik, a gyerekek elszakadnak szüleiktől, sok esetben a gyerek csak hét végén találkozik az apával, és nem tud komolyabb kérdéseket feltenni neki, nem is hisz neki, arra gondol, hogy ha az apja szavahihető lenne, akkor nem élnének külön az anyjától. Vannak családok, amelynek tagjai gyakran ülnek egy asztalnál, mégis lélekben távol vannak egymástól, az ilyen családokban felnövő gyerekekből hiányzik a hit. Az ember életében — mind a családban, mind a nagyobb közösségben — fontosak az elődök, akik a ma élők példaképei lehetnek.

Koszorúzás a Bem-szobornál

Domokos Sándor polgármester köszöntője után Maskulik Csaba, az RMDSZ szenátorjelöltje mondott beszédet. Elmondta, hogy Erdélyben tizenhárom emlékhely jelzi, hogy Bem tábornok máig él a magyarság emlékezetében. Ezek egyikénél állunk most. Szamoskrassón annak a személynek állítottunk emléket, aki a szabadságharc kiemelkedő jelentőségű hadvezére volt. Ezt kivételes szervezői tehetségének, erélyének, gazdag tapasztalatának köszönhette. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy bármilyen kitűnőek is a vezetők, és bármilyen remek stratégiát dolgoznak is ki, ez még nem garanciája a sikernek — emelte ki Maskulik, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az előttünk álló választásokon támogassuk a magyar jelölteket. A beszédet követően megkoszorúzták a Bem-szobrot. Verset mondott: Kovács Beáta és Vajda Edina.

Névtábla-avatás

Kallós Zoltán iskolaigazgató örömét fejezte ki, hogy a szamoskrassói iskola az utóbbi időszak heves politikai viharai közepette is felvehette Bem József nevét. Ezzel bekerült abba az iskolacsoportba, amely állandó meghívásokat kap versenyekre, tanulmányutakra és Bem-rendezvényekre. Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes, az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje kiemelte, hogy nagy eredménynek számít az, hogy a szamoskrassói iskola felvette a Bem nevet. ,,Megvalósult az álmunk: sikerült az iskolát olyan rendkívüli emberről elnevezni, akinek a neve mindörökké összeforrt a 48-as magyar szabadságharcéval, aki szimbólum és példa ma is”, majd hozzátette: „Egy iskola eredményessége nemcsak a pedagógusok munkáján múlik, hanem diákjainak hozzáállásán is. A szülők, az iskola és az egyház egyet akarva, egymást segítve meg tudja valósítani elképzeléseit, hiszen a reformáció hagyományaihoz mindig hozzátartozott a templom és az iskola egysége.” Danku Pál tolmácsolta Szamoskrassó lengyelországi testvértelepülése, Tarnow város múzeumi munkatársainak jókívánságait, és bejelentette, hogy dr. Kovács István történész Szamoskrassón fogja bemutatni legújabb Bem-monográfiáját.

Diákelőadás

A helyi kultúrotthonban Kocsis Boglárka énekelt és Jacobson Edina mondott verset, majd Man Gabriella történelemtanárnő rendezésében bemutatták az Erdély Magyarország sorsa című, Bem Szamoskrassón töltött éjszakájáról szóló egyfelvonásost. Felléptek: Nagy Balázs, Botos Gergő, Paku Fazekas Ádám, Fórizs Márk, Paku Fazekas Kitty, Kocsis Evelin és Bálint Dávid. Az előadást követően köszöntötték az iskola volt pedagógusait, akiknek érdemeit Kónya László, az iskola volt igazgatója méltatta.

Elek György