Majdnem bárki számára elérhető pályázatok

A legtöbb magánszemély azt gondolja, hogy hiába van a tulajdonában mezőgazdaságilag értékes földterület, ha nincsen elég pénze, hogy azt gyümölcsözővé tegye. A lehetőségekről Cernea Viktor és Harkácsi András konzulenseket kérdeztünk.

Romániáról mindenki tudja, hogy olyan jelentős kiaknázatlan mezőgazdasági forrásokkal rendelkezik, amelyek Európa lakossága nagy részének ellátására is elegendőek lennének. Mégis az tapasztalható, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőtt az eladott vagy parlagon maradt földek száma. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően megjelentek az olyan új piaci és mezőgazdasági lehetőségek, amelyekre a román mezőgazdaság nem volt kellőképpen felkészülve.

– A felzárkóztatáshoz kellettek a programok?

– Cernea Viktor: Részben igen. Romániának szüksége volt olyan finanszírozási lehetőségekre, amelyek például a 2007–2013-as fejlesztési ciklusban voltak elérhetőek. Ám ahhoz, hogy fenntartható legyen a megkezdett lendület, az új ciklus (idén kezdődött) erre is választ kellett adjon. Az új kiírások részben lehetőséget adnak arra, hogy az előzőben megkezdett projekteknek a fenntarthatóságát biztosítani lehessen, részben új lehetőségeket is megnyitnak azok számára, akik úgy döntenek, hogy mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni.

– Harkácsi András: Összességében elmondható, hogy akinek volt valamilyen projektje, annak lehetősége van arra, hogy a folyamatosságot biztosítsa, de olyanok előtt is megnyílt a pálya, akiknek az előző ciklusban nem volt lehetőségük még arra, hogy bekapcsolódjanak a fejlesztésekbe vagy valami teljesen új területen próbálják ki magukat. Meg kell jegyezzük ugyanakkor azt is, hogy ezek a pályázatok rendkívül fontosak, hiszen minőséget termelnek az ország piacának. Ugyanakkor fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az itthoni mezőgazdaság fejlesztése érdekében már a közeljövőben lesznek új törvényi előírások, melyek célja a román termékek utáni kereslet növelése. Ilyen például az a tervezet, amely kötelezi a boltokat és a szupermarketeket, hogy kínálatuk több mint felében román termékek szerepeljenek.

– Sokan azért nem mernek belefogni valamilyen fejlesztésbe, mert azt hiszik, hogy az számukra megfejthetetlen jogi zsargonok kuszasága. Mennyire érthető egy átlagos földtulajdonos számára a vidékfejlesztési program?

– Harkácsi András:  A vidékfejlesztési programok struktúrája oly módon lett felépítve, hogy bárki megértse, de az adott üzleti tervhez szükséges finanszírozási program gyakorlatba ültetése igényel szakmai hozzáértést. S itt jön képbe a konzultáns cég, amelyen keresztül nem csak információt és segítséget kaphat a legmegfelelőbb program kiválasztásához, de segít az üzleti terv megalkotásában, a pályázat megírásában, az egész folyamat gyakorlatba ültetésében és a végső kiértékelésben. A teljes idő alatt elvégzi a projekt felügyeletét, hogy minden rendben menjen.

– Akkor ezzel azt mondják, hogy szükség van konzultánsokra?

– Harkácsi András: Mivel az EU és a román kormány közösen érdekelt abban, hogy a földművelésügyi iparágat ebben a fejlesztési ciklusban is helyesen kezeljék, kötelező, hogy az üzleti tervek kidolgozása és azok implementálása szakavatott kezekben legyen. Egy konzultáns ugyanis nem csak akkor kap szerepet, ha már kidolgozott az ötlet, hanem már akkor is jelen van, amikor még csak egy vázlatos elképzelés bontakozott ki és segíti annak teljes üzleti tervvé való kibontakozását.

– Mennyi idő alatt készülhet el egy átlagos pályázat?

– Cernea Viktor: Nincsen pontosan meghatározható ideje. Az adott finanszírozási program komplexitásától és a szükséges dokumentumok mennyiségétől is függ, de a szakavatott konzultánsok könnyebbé teszik a munkát, hiszen olyan jó együttműködésük van a dokumentációhoz szükséges iratok kiadásáért felelős hivatalokkal, hogy könnyebb számukra ezek beszerzése.

– Harkácsi András: A leglényegesebb pont, hogy a konzultánsokkal folyamatosan kell tartani a kapcsolatot. Nem csak abban a pillanatban, amikor felkeresik őket, s elkészül maga a beadott pályázat, hanem a későbbiekben is. Nagyon fontos, hogy minden változásról időben értesülhessenek, mert ők azok, akik tudják, hogy adott esetben mi a teendő annak érdekében, hogy ne vesszem el a finanszírozás. Mindenre van megoldás, csak ehhez szükséges a jó együttműködés az ügyfél és a konzultáns között, amely ugyebár, mint minden ilyen kapcsolat, a kölcsönös bizalomra kellene épüljön.

– Tudnának olyan eseteket mondani, amikor a konzultáns tudna tenni valamit vagy tehetett volna?

– Harkácsi András: Mindig vannak apróbb és nagyobb gondok. Volt esetünk, aki ha hozzánk fordult volna, elmondjuk neki, hogy kár volt sietnie, hogy a 2007–2013-as ciklusban megnyert pályázatának lejárati idejét követően bezárja a gazdasági tevékenység végzésére engedélyezett magánszemélyi (PFA vagy II.) státuszát, mert ebben a ciklusban tudtunk volna neki ajánlani lehetőséget, amellyel folytatni tudta volna azt a minőségi termelést, amelyet addig végzett. Fontos, hogy a kisgazdák és a fiatal gazdák folyamatosan érdeklődjenek a lehetőségeikről. Figyelni kell arra is, hogy a két ciklus között vannak komoly különbségek. Ami érvényes volt az egyikben, annak nem biztos, hogy érvényesülnie kell a másikban is. Ilyen például. hogy a 2014–2020-as periódusra szánt programokban nem kell folyamatos növekedést felmutatni, úgy mint eddig, az egyetlen cél a gazdaság vállalt méreteinek fenntartása.

– Meghosszabbították egyes alprogramok beadási határidejét. Érdemes még a konzultánsokhoz fordulniuk azoknak, akik fontolgatják a pályázást?

– Cernea Viktor: Természetesen. Vannak még olyan alprogramok, ahol nem érkezett be olyan mennyiségű pályázat, amely kimerítette volna az oda elkülönített összegeket, így december 18-ig még be lehet adni azokat. Ennek köszönhetően azok a kis- és közepes méretű gazdasággal rendelkező gazdák is tudnak jelentkezni, akik csak most kapják meg a 2007–2013-as periódusban elkezdett projektek utolsó kifizetéseit. Ha ezt vesszük alapul, akkor nem meglepő, hogy meghosszabbították a leadási határidőt, mert ezen alprogramok esetén a dokumentáció zökkenőmentesen előkészíthető a megfelelő szakértelemmel, méghozzá a határidőig.

– Kinek javasolják, hogy az utolsó száz méteren, most, nekifogjanak?

– Cernea Viktor: A kisgazdáknak, például azoknak, akik sikeresen befejezték a már elkezdett pályázatukat, és megkapták utolsó fizetési részletüket. Akár nehezebb, akár könnyebb pályázatokról van szó, szinte nem is beszélhetünk az utolsó száz méterről, hiszen a következő közel egy hónap elegendő időt biztosít az üzleti tervek kidolgozására és a dokumentáció összeállítására.

Őri-Pákay Franciska