Mandl József: az orvosi Nobel-díjjal egy alapfelfedezést ismertek el
Utoljára módositva: 2019-10-07 20:16:20

Az idei orvosi Nobel-díjjal egy alapfelfedezést, egy nagyon alapvető mechanizmus feltárását díjazták, amely az elmúlt 20-25 év egyik legnagyobb felfedezéseként teljesen átrajzolja a tudományos gondolkodást – mondta az MTI-nek Mandl József akadémikus.

 

Mint hétfőn Stockholmban bejelentették, két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.

Mandl József akadémikus az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, az egész vérkeringés alapfunkciója, hogy táplálékot és oxigént vigyen a sejtekhez, ezért a sejtek alkalmazkodása két dologról szól: egyrészt, hogy a táplálékhiányhoz tudnak-e alkalmazkodni és olyankor mit csinálnak, másrészt hogy az oxigénhiányhoz tudnak-e alkalmazkodni és ezt hogyan teszik.

A most díjazott felfedezés az oxigénhiányhoz való alkalmazkodásról szól, ami a környezethez való alkalmazkodásnak egy alapmechanizmusa. “Ez egy nagyon alapvető kérdés, ami régóta foglalkoztatta a kutatótársadalmat” – mutatott rá az akadémikus, megjegyezve, hogy ezért sokan kicsit meglepőnek is találják, hogy milyen későn jött ez az alapvető felfedezés.

“Azt, hogy a metabolizmus képes alkalmazkodni az oxigénhiányhoz, régóta tudják, de azt, hogy ennek mi a mechanizmusa, nem tudták eddig, ezért ez egy alapfelfedezés” – magyarázta Mandl József.

Mint mondta, az oxigén alapvető fontossága közismert mindenki számára, aki élőlényekkel foglalkozik. Abban az esetben, ha egy élőlény optimális hatékonysággal akar energiát nyerni a környezetéből, ahhoz oxigén kell. Oxigén jelenlétében 16-18-szor több energiát képes a sejt kivonni a környezetéből, mint oxigén nélkül.

Az oxigénhez való hozzájutás lehetősége változhat, a sejtek képesek alkalmazkodni, tudják érzékelni, hogy elegendő vagy kevesebb az oxigén. Az alkalmazkodás hosszú távú alkalmazkodást jelent, átprogramozza a sejt a fehérjeszintézisét aszerint, hogy mennyi az oxigén. Ha kevés az oxigén, minden átalakul, így például az érképződés is, amely a keringést biztosítja. Ez a mechanizmus azért érdekes, mert nagyon sok nagy morbiditású betegségben – például a stroke, a szívinfarktus, a daganatok és vesebetegségek esetében – hypoxia, azaz oxigénhiányos állapot lép fel – emelte ki az akadémikus.

Azok, akik a Nobel-díjat kapják, felfedezték ezt a szabályozási utat, az élővilágban az egyik legfontosabb regulációs útvonalat, és így lehetővé tették, hogy a legtöbb betegségnél tudják vizsgálni ennek a mechanizmusnak a szerepét és befolyásolhatóságát a kutatók. “Ez egy elég egyszerű képletnek tűnik, de távolról sem az” – mondta Mandl József, hangsúlyozva, hogy a három tudós felfedezése alap dolog a normál állapot és számos betegség megértésében, és alap dolog az olyan szerek kutatásában, amelyek erre hatnak.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelen pillanatban elsősorban a daganatellenes terápiákban próbálják alkalmazni, például annak vizsgálata során, hogy miért van az, hogy egyes daganatok rezisztensek a kemoterápiára.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. november 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók a húsgolyóhoz: 1 db vöröshagyma (kisebb), 2 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 50 dkg darált sertéscomb, 1 db ...