×
2024. 04 25.
Csütörtök
Márk
12 °C
szórványos felhőzet
1EUR = 4.98 RON
1USD = 4.64 RON
100HUF = 1.27 RON
Szatmárnémeti

Médiafogyasztási szokásainkról készült felmérés

2016.01.06 - 15:01
Megosztás:
Médiafogyasztási szokásainkról készült felmérés

16 megye magyar nemzetiségű, 18 évet betöltött állandó lakossága körében készült az elmúlt évben felmérés a tévénézési és rádiózási szokások mellett a magyar lapok olvasottságáról is. A Szatmári Friss Újság a legnépesebb olvasótáborral rendelkező lapok között van.

Hétvégenként és hét közben is többet tévéztek az erdélyi magyarok 2015-ben, mint nyolc évvel korábban, derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2015 szeptemberében és októberében készített felméréséből. Kiss Tamás és Barna Gergő az erdélyi magyarságra nézve reprezentatív mintán végzett felmérést az említett időszakban, amit egy hasonló, 2007-ben készített felmérés eredményeivel is összevetettek. 16 megye magyar nemzetiségű, választásra jogosult állandó lakossága tévénézési és rádiózási szokásai mellett a magyar lapok olvasottságát is mérték. A mérés szerint a Háromszék és a Székely Hírmondó mellett a Szatmári Friss Újságnak van a legnépesebb olvasótábora.

Az RTL Klub a favorit

A tévézési szokások lényegesen nem változtak, ugyanabban az idősávban (20.30 és 22 óra) ültek a legtöbben tévé elé 2015-ben, mint 2007-ben, az eltérés csak annyi, hogy nagyobb arányban tették: hétköznapokon a megkérdezettek 79%-a (2007-ben 73% volt), míg hétvégenként 80% (korábban 76% volt). A tévézéssel töltött idő mennyisége is enyhe növekedést mutat: hétköznap átlagosan 3,59 órát (2007-ben 3,18), míg hétvégén 4,05 órát töltenek a tévé előtt ülve (2007-ben 3,95 óra volt). Az eltelt időszakban megváltoztak az erdélyi magyarok preferenciái, míg 2007-ben a Duna Televízió vezette a listát, 2015-ben az RTL Klub volt a legnézettebb adó, a nézettségi rangsorban a Duna Tévé, a TV2 és a Pro TV következik. A tájékozódás legfontosabb forrásának azonban az erdélyi magyarok is a román nyelven sugárzó Pro TV-t jelölték meg. A felmérés rámutat arra, hogy erőteljesen visszaesett a román közszolgálati televízió magyar adásainak a nézettsége.

A rádiózási szokások 2015-ben az autózási szokásokhoz igazodtak. Az erdélyi magyarok többsége autózás közben hallgat rádiót azokban az idősávokban, amikor munkába megy vagy munkából hazafelé tart. A felmérés azt jelzi, hogy előretörtek az erdélyi magyar kereskedelmi rádiók, de a közszolgálati adó magyar adásai is jól őrizték a pozícióikat. A kutatás szerint az erdélyi magyarok többnyire a magyar nyelvű médiát részesítik előnyben, elsősorban a rádiózás terén érzékelhető a román csatornák előretörése.

 

Az SZFÚ az egyik legolvasottabb

Az elmúlt nyolc évben keveset csökkent az erdélyi magyar lapok olvasottsága, a mérés szerint a Szatmári Friss Újság egyike azoknak a nyomtatott újságoknak, amelyeknek a legnépesebb olvasótábora van. Az újságolvasók 88,5%-a továbbra is a magyar nyelvű napi- és hetilapokat részesíti előnyben, mindössze 9,3% azoknak az aránya, akik román nyelvű helyi napilapból tájékozódnak, magyarországi újságokat és folyóiratokat 7% olvas, országos magyar lapot 4,7%, országos román lapot 3%, vallásos, tudományos és egyéb kiadványokat 5,7%.

Nőtt a netezők száma

Az internethasználók köre 2007 óta megduplázódott: 2015-ben a megkérdezettek 57,6%-a válaszolta azt, hogy rendszeresen szörfözik a világhálón, míg a korábbi mérési adatok szerint nyolc éve 24,8% volt az internetezők aránya az erdélyi magyarok körében. A legtöbben a legnagyobb közösségi hálón keresztül történő kapcsolattartásra használták az elmúlt évben az internetet, tavaly már a netezők 85%-a rendelkezett Facebook-profillal, közülük 55,8% naponta látogatta az oldalt, 74,5% kapcsolattartásra, 44,8% szórakozásra, 16,2% politikáról, közügyekről való tájékozódásra használta a Facebook-ot. Levelezésre, zenék, filmek, játékok letöltésére, illetve tanulás vagy munkavégzés céljából kevesebben használják a világhálót, mint 2007-ben, de 25%-ra nőt azok aránya (15%-ról), akik hírfigyelésre, tájékozódásra használták a netet, és az online vásárlók aránya is jelentősen nőtt. 2015-ben a megkérdezettek 16,5%-a mondta azt, hogy szokott interneten vásárolni, míg 2007-ben 7,2% volt az online kereskedelemre vállalkozók aránya. Hivatali ügyeiket kétszer annyian intézték internet segítségével tavaly, a számlákat online átutalással rendezők aránya viszont szinte háromszorosára nőtt nyolc év alatt, de még így is igen alacsony szinten, 9,7%-on van.