×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Olvasó hangja

Még mindig süket fülek

2013.02.06 - 13:52
Megosztás:
Még mindig süket fülek

Már régebben is hallottam róla, és most újra előkerült a téma, miszerint újból meg akarják nyitni az évtizedekkel ezelőtt lezárt vasúti átjárót a személy- és gépjárműforgalom előtt. Emlékszem, már tavaly nyáron tartottak egy terepszemlét, melyen jelen volt Dorel Coica polgármester, valamint a szállításügyi minisztérium képviselői, úgy gondoltam, hogy az ügy sürgős. Tudtommal a polgármesteri hivatal tanácsosai nem tősgyökeres szatmáriak, így nem tudhatják, hogy évtizedekkel ezelőtt már elkészült ugyanott a vasúti őrház mellett egy vasút alatti aluljáró, melynek a temető felőli részén, a jelenlegi leaszfaltozott parkoló sarkában van a másik vége. Ezzel párhuzamosan épült az állomásépület északi végében a sínek közötti aluljáró, ahol azóta is szennyes, szeméttel teli víz van. A polgármester úr orvosként tudhatná, hogy milyen káros következményekkel járhat ez a szennyes, fertőzött víz.

Én a gazdaságosság és hatékonyság szempontjából szemlélem a világot, és ezért rögtön észrevettem, hogy itt kidobott pénzről van szó, ugyanis sokkal olcsóbb az aluljárót kitakarítani, mint egy újat létesíteni sok költséggel.

A helyhatósági választások utáni felfüggesztett transzparenseken a megválasztott polgármester megköszönte a lakosság bizalmát, megígérve azt is, hogy mindenben támogatni fogja a lakosság érdekeit, de nem ezt tapasztalom, ugyanis 2012. szeptember 1-jén ajánlott levélben értesítettem a polgármester urat a fönt említett helyzetről, és úgy, mint régen, most sem kaptam semmiféle visszajelzést a javaslatomra.

Nem tudom, milyen szakemberekkel szemlélték meg a helyszínt, mert megítélésem szerint az átjárót megnyitni a forgalom előtt sok technikai akadályba ütközik, nem beszélve a kivitelezés anyagi részéről.

A tervezett átjáró az állomás területén található és nem egy nyílt pályán, ahol jelenleg három váltó található, amiknek eltávolítása, áthelyezése a rendelkezésre álló terület függvénye, na és nem elhanyagolható az a nagy összeg, ami ezzel jár, tudva azt a tényt, hogy a jelenlegi szállításügyi minisztérium krónikus pénzhiányban szenved, ami már a vasúti szállítás biztonságát is veszélyezteti. Azon már nem is csodálkoztam, hogy a Nagybánya—Szatmár közötti 65 km távot két óra alatt tette meg a vonat, ami 32 km/h átlagsebességet jelent, és ezzel a teljesítménnyel már egy kerékpárversenyző sem állhat rajthoz.

A másik megoldandó probléma a gépjárművek felhajtása a Temető (Cimitirului) utcáról a Bányai (B-dul Henri Coandă) útra, ugyanis ez a város egyik legforgalmasabb útja mindkét irányból. Jobbra, a város felé, nehézségekbe ütközik a kikanyarodás a nagy forgalom miatt, de szinte lehetetlen Nagybánya felé balra kanyarodni, hiszen itt a második sávra kell felhajtani, és közben figyelni a mindkét irányból száguldó gépkocsiáradatot.

A másik megoldás jelzőlámpák felállítása lenne, de ez is költséges, és lelassítaná a főúton ki-be áramló forgalmat, ahol egy piros jelzésnél rövid idő alatt több tucat gépjármű torlódna fel mindkét irányból.

Mivel közpénzekről van szó, a mi pénzünkről, jó volna ha a városatyák átgondolnák részletesen az egész tervet, beleértve az általam javasoltat is, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a két temető közti gépjárműforgalom nem tehermentesítené a városi forgalmat, hiszen gyorsabb és kényelmesebb felmenni a főútra a Decebal híd felől, a gyalogosoknak pedig nagyobb biztonságot nyújtana a vasúti felüljáró, a városnak pedig olcsóbb lenne.

 

Tisztelettel:

Riedl Oszkár