Megnyílt Szodoray-Parádi Hajnalka kiállítása

Nagy örömmel és kíváncsi érdeklődéssel járta végig a Vécsey-ház kiállítótermeit az a nagy számban összegyűlt műértő vagy a művészetet egyszerűen csak szerető laikus közönség, akik tegnap délután Szodoray-Parádi Hajnalka korántsem befejezett életmű-kiállításának megnyitóján vett részt. A nagyszerű hangulatú, kedves és egyfajta megnyugvást sugalmazó festmények mellett híres személyiségek porté-grafikái és a művésznő karakteres szobrainak kellemes összhatása óhatatlanul magával ragadta a tárlatot végigjárókat – s ugyanezt érezte a kiállítást megnyitó Muhi Sándor képzőművész is:

„Nagyon jó érzés végigjárni a termeket és egyben nagy meglepetés is. Szodoray-Parádi Hajnalkát mi általában szobrászként és tanárként ismerjük, de ritkán volt alkalom egységében látni ezt a kép- és szoborfelvonultatást, az életművét, amely még koránt sem befejezett! Kevésbé ismertek a festményei, rajzai és portréi, amelyeket főleg az utóbbi három-négy évben készített – valószínűleg a hadadi, szatmárhegyi nyári táborok hatására. S bár nagyszerű hangulatú képek, nem ezek a legjellemzőbb művei, hanem a különböző anyagokból készült, karakteres szobrai.” Amelyekből azért nem hiányzik a humor sem, hiszen Kerekasztal elnevezésű kisplasztikájában az asztalt egymásnak háttal ülik körbe az alakok.

Saját megfogalmazása szerint Szodoray-Parádi Hajnalka művészi kifejezésmódját a realizmus és az impresszionizmus közé teszi, a nagybányai szabadiskola kezdeteihez hasonulva. „Valódi értéket képviselt művészként és pedagógusként is, amit értékelnünk kell.” - fogalmazott Muhi, majd a Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókja tagjainak nevében is gratulálva, jó erőt kívánt a művésznőnek a további műalkotások elkészítéséhez. Melyek közül egy, gróf Széchenyi István bronzszobra – ha minden a tervek szerint alakul, egy éven belül – Szatmárnémeti valamelyik közterét fogja díszíteni, árulta el a megnyitót követően Sike Lajos, a Széchenyi Emlékbizottság ügyvivője.

A kiállítást január 11-ig nézhetik meg az érdeklődők.