×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Megsokszorozódott területadók

2016.02.09 - 17:26
Megosztás:
Megsokszorozódott területadók

A január 1-jén hatályba lépett adótörvénykönyv és fiskális perrendtartás alapján lényeges módosítások történtek a helyi adók és illetékek terén, azok procedurális és sajnos sok esetben mértékének szintjén is.

Az adótörvénykönyv nem csak pozitív újításokat tartalmaz, de több előírásának értelmezése is bosszúságot okozott (főleg a lakáscégekre, saját lakásukat cégszékhelyként is működtető egyéni vállalkozókra vonatkozó ingatlanadók összegének kiszámítása), a telek-adó kiszámítása pedig egyenesen botrányos — ugyanis a törvényhozók úgy döntöttek: az előző évektől eltérően, amikor még jelentős különbség volt a kertnek és az udvarnak minősített terület adója között, idén már 400 négyzetméterig az udvarra érvényes, magas szintű adót kell fizetnie a tulajdonosnak, függetlenül attól, hogy a terület minősítése kert avagy udvar.

„Az adóügyi hivatal ebben az évben megváltoztatta a Szatmárnémeti város belterületén lévő területek adózását. Ami telekkönyvileg is mezőgazdasági területként (kert), nem udvarként szerepel, annak a tavaly 6 lejt volt az évi adója, ebben az évben pedig 174 lej lett egy 324 négyzetméteres mezőgazdasági belterület esetén (B zónában). Milyen alapon történt ezeknek a mezőgazdasági belterületeknek az adómegállapítása? Az lenne a cél, hogy ne alakítsunk ki zöldövezetet az udvarokon, hanem építsük be, betonozzuk be magunkat, csak akkor lehet kifizetődő a megemelt adóilleték. Az adóhivatalban feltett kérdéseimre konkrét válaszokat nem kaptam, ebben az ügyben a városi tanács döntésére hivatkoznak. Meg lehetnek tudni, mi az igazság, hiszen nagyon sok városlakót érint ez a dolog” — fogalmazott szerkesztőségünknek címzett levelében Kovács Béla olvasónk. A kéréssel kapcsolatban megkerestük Maskulik Csaba városi tanácsost, aki sietett pontosítani: az adóhivatalban a városi tanács döntésére hivatkoznak ugyan, de az a legteljesebb összhangban van az új adótörvénykönyv előírásaival, a tanácsosok nem saját fejük után hozták meg ezeket a döntéseket. „Tavalyig, azaz 2015. december 31-ig az adózás összegének szempontjából teljes és jelentős különbség volt a kert (B zónában 21 lej/hektár) és az udvar (B zónában 5269 lej/hektár) között. A január 1-jén életbe lépett új adótörvénykönyv azonban komoly változást hozott: 400 négyzetméterig az udvarra érvényes, magas szintű adókulcsot kell alkalmazni — függetlenül attól, hogy a terület kertnek vagy udvarnak van bejelentve! A törvényhozók ugyanis minden megkérdezés nélkül, egyszerűen átminősítették a terület rendeltetését, figyelmen kívül hagyva, hogy a valóságban az mi is. Ebbe a 400 négyzetméterbe beletartozik az ingatlan alatti terület is (melyre eddig ugye nem kellett adót fizetni), az udvar és a kertnek egy része, 400 négyzetméter fölött pedig ugyanaz az adókulcs van érvényben, amit a kertekre eddig is alkalmaztak — például egy 485 négyzetméteres terület esetén 400 négyzetméterre az emelt, a 85 négyzetméterre pedig a kisebb összeget kell kifizetnie a tulajdonosnak. A területadó ily módon történő kiszámítását a 2015/227-es törvény 465-ös cikkelyének 2., 4. és 7. bekezdése írja elő, nem mi találtuk ki! És ebből a szempontból a legnagyobb gond a kertekkel és a belterületnek számító mezőgazdasági területekkel van, főleg a Pirosberekben, ahol szinte kivétel nélkül csak és kizárólag kertnek nyilvánított területek vannak — most azonban sajnos már ezen területtulajdonosoknak is ezt az emelt adót kell fizetniük 400 négyzetméterig” — magyarázta a tanácsos.

Szabó Kinga Mária