Megszüntetnék a hátrányos helyzetet

A következő tíz évben egymilliárd eurót fordítanának a hegyvidéki mezőgazdaság fejlesztésére, a támogatás évi 100 millió eurót tenne ki.

1989 előtt a hegyvidéken közel 1,15 millió hektárt nem kollektivizáltak a hátrányos feltételek miatt, a kommunista hatalom nem fektetett be olyan területek fejlesztésébe, amelyek nem hozták meg a tervezett hozamot — magyarázza Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja. A jelenlegi kormány úgy látja, hogy ezeknek a területeknek a sorsát is rendezni kell, ami nem egyszerű. Például Szatmár megyében az Avasban és a Bükkalján nemcsak annyi a baj, hogy nem volt kollektivizálás, hanem az is, hogy a magánszemélyek által használt területek tulajdonviszonya is rendezetlen, emiatt akkor sem lehet pályázni, ha külön kiírások vannak a hátrányos helyzetű településekre vonatkozóan.

A 2014–2020-as vidékfejlesztési programban előírás, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó intézkedéseknél külön alapot kell biztosítani a hegyvidéki, hátrányos gazdasági helyzetűnek is nyilvánított mezőgazdászok pályázatainak, ezt így hagyta jóvá az Unió szakbizottsága. Románia összterületének közel harminc százaléka hegyvidéki terület, a gond pedig az, hogy az éves kiírásokban ez az arány nem mindig tükröződik. Emiatt gondolta úgy a szaktárca, hogy megoldást kell találni a hátrányos helyzetű mezőgazdasági területek fellendítésére. Az elmúlt években nagyon kevés támogatást tudtak lehívni a hátrányos helyzetű települések gazdái, holott ezeken a területeken sokkal több befektetésre van szükség ahhoz, hogy minimális terméshozamot érjenek el. A tervek szerint lehetőség nyílik tej- és egyéb termékek átvételét szolgáló központok és feldolgozók építésére pályázni — tájékoztatott Magyar Lóránd.