Megújult a kaplonyi kistemplom
„Ez a templom hirdeti, hogy jó emberek jó munkája, jó emberek összefogása csodával határos tettekre képes” — hangzott el a két évtizede felszentelt kaplonyi Szent József-templomban szerdán, amikor is Schönberger Jenő megyéspüspök megáldotta a felújított istenházát.
Két évtizede szentelték fel a kisebbik kaplonyi római katolikus templomot — az évforduló alkalmából Schönberger Jenő megyéspüspök áldotta meg Isten házát, illetve annak híveit. Beszédében arra buzdította őket, hogy ápolják saját hitüket, hogy Isten otthonra lelhessen ott is. Egyébként annak idején Kühn Pál nyugalmazott kanonok mint plébános vezette a népes egyházi közösséget — a nagy lélekszámra való tekintettel vált szükségessé a templomépítés. Szent Józsefnek, Szűz Mária jegyesének a pártfogásába ajánlották a templomot, amelynek oltárasztalát abból a diófából faragta ki Kaltenbacher Pál helyi asztalosmester, amely a templom helyén pompázott az építkezés elkezdése előtt. Az oltárképet Lukácsovits Magda nagykárolyi születésű festőművész hozta létre, és azt ábrázolja, amint az ördög a pénz és álarcok kísértésével próbálja megtéveszteni a híveket, ám Szent József, a munkások védőszentje közbelép.
Schönberger Jenő megyéspüspök számos pap társaságában vonult be a hívekkel színültig megtelt templomba a szerda kora este megtartott különleges mise kezdetén. Tímár Asztrik OFM, kaplonyi plébános üdvözölte mindenekelőtt a vendégeket, illetőleg a híveket. „Ünnepelni mindig szép, mindig jó, de a mai ünnep egy kiemelten magasztos ünnep” — fogalmazott a ferences szerzetes. „Hálát adni és ünnepelni jöttünk össze” — tette hozzá. Elmondta, hogy szerencsére nagyon sokan áldozatot vállaltak a felújítási munkálatok során. Az utóbbi hetekben, hónapokban felújították a templom belsejét, s ennek a befejezését összekapcsolták annak az évfordulójával, hogy 20 éve szentelte fel a templomot boldogemlékű Reizer Pál akkori megyéspüspök. „Ez a templom hirdeti, hogy jó emberek jó munkája, jó emberek összefogása csodával határos tettekre képes” — fogalmazott, és fel is sorolta azokat, akik jelentősebb mértékben lehetővé tették a templombelső megújhodását.
Schönberger Jenő megyéspüspök beszédében utalt a felolvasott evangéliumi részletre: „Bontsátok le ezt a templomot, én pedig harmadnapra felépítem.” Részletesen elmagyarázta a híveknek Jézus szavait, azt, hogy a tanítványok miért csak a feltámadása után értették meg azokat. Így fogalmazott: „Kedves testvéreim, éppen ezért minden egyes templom Krisztus feltámadásának a tanúja. Minden egyes vasárnap Krisztus feltámadásának az ünnepe, és hogyha valaki nem jön el vasárnap a szentmisére, saját hibájából nem ment el, akkor azt jelenti, hogy neki a hite valahol hiányzik.” Beszélt arról is, hogy a templom az épületnél is többet jelent a krisztusi értelemben. „Úgy tanultuk valamikor, hogy a templom az Isten háza, s ha valakinek a háza, akkor az azt is jelenti, hogy ő otthon van abban a házban, hiszen az ő háza. De amikor emberré lett, megtestesült az Isten fia, akkor mindenféle templom — hogy úgy mondjam —, amit építettek, egyszerűen mintha el is tűnt volna. Mert Jézusban lett Isten otthon itt, ebben a világban. Jézusban. Csodálatos dolog ez, ez a mi hitünk” — nyomatékosította. A gondolatmenetet folytatva rámutatott, hogy a híveknek arra kell törekedniük, hogy a bennük lévő „templomban” is otthon legyen Krisztus. „Csodálatos dolog: mi magunk vagyunk templomok. Igen, a Szentléleknek a templomai, ezt a csodát Isten lelke műveli bennünk. És ahol ott van a Szentlélek, ott van az Atya és Jézus is. Nem véletlenül mondja: 'hozzá megyünk, és benne fogunk lakni'” — fejtette ki. Ennek alapján nyomatékosította: „Ha bennünk van, akkor nem mindegy, hogy ez a belső, ez a mi lelkünk, ez a mi hitünk hogyan mutatkozik meg a világ felé.” A hitük ápolására buzdította a híveket a megyéspüspök, aki a továbbiakban megáldotta a megújult, két évtizede felszentelt templomot.
Megyeri Tamás Róbert
