Meleg ebéd és délutáni oktatás minden iskolában
Utoljára módositva: 2020-02-12 09:29:20

Döntő házként elfogadta a szenátus plénuma hétfőn az RMDSZ által kidolgozott oktatási törvénycsomagot, amelyik például csökkenti az osztályok indításához szükséges minimális diáklétszámot, meleg ételt és ingyenes ingázást biztosítana a diákoknak.

Egy RMDSZ által kidolgozott átfogó oktatásügyi törvénycsomagot fogadott el hétfőn döntő házként a szenátus plénuma. A tervezet intézkedései, melyet Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán, a Szövetség Maros megyei szenátora dolgozott ki, a romániai magyar oktatást és az oktatási rendszer egészét érintik, előírásai az államelnöki kihirdetést követően léphetnek érvénybe.

A tervezet egyik legfontosabb rendelkezése, hogy csökkenti a minimális diáklétszámot. Szórványvidéken és a vidéki iskolákban már tíz diákkal is indulhat magyar osztály; ehhez eddig legkevesebb tizenkét diákra volt szükség, és az osztályok maximális létszáma is csökken, hogy a tanárok kevesebb diákkal, hatékonyabban dolgozhassanak. Elemiben eddig egy osztályban akár 25, gimnáziumban pedig 30 diák is lehetett. Az új előírások szerint elemiben a diákok száma nem haladhatja meg a 22-t, gimnáziumban pedig a 26-ot. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, hogy a tanügyi kerettörvény azt írja elő, hogy a nyelvi kisebbségeknek joguk van a számarányos jelenlétre az oktatási intézmények vezetőségében. Ezt a törvény által szavatolt lehetőséget most kötelezővé teszi az új módosítás.

Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor, a felsőház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmondta: a tervezet a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (after school) és a meleg ebédet biztosító programra vonatkozó előírásokat tartalmaz. Egy korábbi törvénymódosítással az RMDSZ azt kérte — emlékeztetett a szakpolitikus —, hogy legyen kötelező az óvodai oktatás. „Az elfogadott tervezet pontosít az óvodai oktatást szabályozó törvényes kereten. A tervezet előírja: a dadát elismerik kisegítő személyzetként, és az ezzel kapcsolatos költségeket beleszámolhatják az óvoda költségvetésébe, megoldva ezzel a dadák fizetésének gondját” — részletezte a szenátor.

A tervezet ugyanakkor megoldást nyújt a szülők számára is, akik visszatérhetnének dolgozni a kétéves gyermeknevelési szabadságról, hiszen az elfogadott javaslat szerint különleges esetekben már kétéves kortól óvodába írathatják gyermekeiket.

A gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor. A javaslat előírja: különleges esetekben, a helyek függvényében az önkormányzat is módosíthat a beiratkozási kritériumokon úgy, hogy a munkába visszaálló egyedülálló szülő előnyben részesül majd a bölcsődei beiratkozásnál, amennyiben a helyek száma korlátozott.

A havi 50 lejes bölcsődei és óvodai beiratkozáskor kiutalt értékjegyek rendszeréhez is hozzájárulhatnak a helyi önkormányzatok. A hátrányos helyzetű családok a szükséges ruházat, tanfelszerelés és élelmiszer beszerzésére költhetik az értékjegyeket.

A módosítás előírja, hogy 2030-ig az After school programot és a melegétel-programot kötelezően ki kell terjeszteni minden iskolára. Az RMDSZ módosítása lehetővé teszi, hogy a szülők kezdeményezésére is indítsanak úgynevezett délutáni iskolai programot. Egyesületeket hozhatnak létre, amelyek délutáni oktatást bonyolítanak, és más tanintézményekből érkező tanárok is taníthatnak ezeken a foglalkozásokon.

A szaktárcának engedélyt és költségkeretet kell biztosítania minden olyan iskola számára, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak, azaz megteremtette a szükséges feltételeket egy étkezde működtetéséhez. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hideg élelmiszercsomagot kapnak a diákok. Az erre fordított, egy főre eső költség nem lehet kisebb 7 lejnél; a minisztérium az önkormányzatnak utalja át a költségeket, az önkormányzat pedig hozzájárulhat ehhez, amennyiben rendelkezik a szükséges fedezettel.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője, a törvénytervezet egyik kidolgozója rámutatott arra, hogy ez a törvénycsomag a Szövetség által már több éve hangsúlyozott törekvésekre nyújt jogi megoldást. „Csökkentettük az iskolai tananyagot, hiszen a jelenlegi rendszerben diákjaink túlterheltek. A mostani tanterv nem a gyermekek fejlődését és nevelését szolgálja hosszú távon; továbbá növeltük a tanárok oktatási szabadságát a tanórákon.” A Bihar megyei oktatási szakpolitikus szerint ezáltal az oktatóknak jogilag is nagyobb szabadságuk van, hogy az órákon a gyermekek felkészültsége és tudása szerint tanítsanak.

A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy minden diák anyanyelvén, magyarul felvételizhessen az egyetemre, továbbá az iskolapszichológus foglalkozását szabályozó, sokat vitatott rendelkezésen is javít. Az elfogadott RMDSZ-es módosítás értelmében ezután az eddigi 800 diákhoz képest minden 500 diák után alkalmaznak egy iskolapszichológust.

Az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást a felsőházi szakbizottsági munkálatok alatt több pontban kiegészítették. Így a tervezet azt is előírja, hogy az eddigi 50 százalékos kedvezményhez képest az iskolások ezután ingyenesen utazhatnak a településen belüli tömegközlekedésben, illetve a megyén belül és a megyék között szállító, államilag működtetett autóbuszokon és vonatokon. Az ingázó diákoknak évi 52 menettérti utazásra biztosít finanszírozást a szaktárca, amennyiben bentlakásban vagy albérletben laknak. Ugyanakkor ingyenes múzeumi, színház- és operabelépőket, kulturális rendezvényekhez való ingyenes hozzáférést biztosít az elfogadott törvénymódosítás. A tervezetbe foglalt összes rendelkezés az állami, a felekezeti és az akkreditált magánoktatásra is vonatkozik.

 

Sok munka van még hátra

 

Kallós Zoltán helyettes Szatmár megyei főtanfelügyelő szerint nagyon jó lenne, ha a rendeletben foglaltak megvalósításához sikerülne kidolgozni egy alkalmazási módszertant, amelynek mentén gyakorlatba is lehet ültetni a benne foglaltakat. Addig viszont, amíg az egyedüli európai uniós ország vagyunk, amelyik nem hajlandó a gyermekekre és ifjakra költeni, hiszen a GDP-nek mindössze a 2,7 százalékát szánjuk az oktatásra, nehéz lesz alkalmazni.

Az ágazatban használt jelenlegi fejkvótarendszer már rég komoly javításra, újragondolásra szorul. Ez alapján számolják ki az iskolai fizetésalapot is — ez azonban, nem titok, sosem volt elég, így évente ki kellett egészíteni. A csökkenő diáklétszám és a rossz elgondolású fejkvótarendszer mellett sajnos lesznek olyan iskolák, amelyek a jövőben nem lesznek fenntarthatók.

A helyettes főtanfelügyelő szerint valóban nagyon jó lenne, ha minden diák elé meleg étel kerülne az iskolában, de sajnos ezt szintén nagyon nehezen lehetne kivitelezni. Ahhoz, hogy főtt ételt kaphassanak a gyerekek az iskolában, étkezdére van szükség — ez azonban nagyon sok kis településen, faluban nem megoldható. Konyha és étkező hiányában az oktatási szaktárca Meleg ebéd kísérleti programját is az országszerte tervezett 50 tanintézményből például csak 27-ben sikerült gyakorlatba ültetni, a leves és második fogás helyett egy zöldséges és húsos szendvicset kaptak a tanulók. A fő ok a helyhiány volt — ez pedig a jövőben sem fog változni, hiszen nem lehet minden tanintézményhez menzát építeni. Így azonban sajnos a rendelet nem fogja elérni a célját, hiszen mindenütt, ahol nincs lehetőség étkezde kialakítására, hideg élelmiszercsomagot kapnak majd a tanulók. A jelenlegi tej-kifli programnál azonban remélhetőleg jobb lesz, ez utóbbi ugyanis egy fiaskó. Nagyon sok iskolában — és erről lapunk hasábjain is olvashattak már — panaszkodnak a program keretében kapott kiflire és tejre: a vidéki diákok közül sokan nem isszák meg a tejet, mert nem ehhez az ízhez vannak szokva, a kiflik és kekszek pedig szintén nincsenek az ínyükre sem a városi, sem a vidéki diákoknak.

„Közel tíz évvel ezelőtt még a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozott az, hogy kiválasszák azokat a vállalkozásokat, amelyek biztosítják a diákok számára a tej-kifli programban az uzsonnát. Akkor a szamoskrassói Bem József Általános Iskola igazgatójaként tevékenykedtem, ahova a környékbeli pékségből érkezett mindennap a friss kifli, amit szívesen meg is ettek a diákok, és valóban ízletes is volt. Mióta azonban központosították a beszerzést, és más megyékből érkeznek a tízóraik, sokszor nem elégedettek a minőséggel” — magyarázta Kallós Zoltán.

Ami pedig a legkisebbek szüleit illeti, valóban elkel a segítség: sok szülő menne vissza dolgozni a kicsik második születésnapja körül, hiszen a gyermeknevelési szabadság is csak eddig jár, de sajnos sokan nem tudják megoldani az apróság felügyeletét. A bölcsődei csoportok zsúfoltak, az óvodák pedig jelenleg nem kötelesek felvenni a három év alatti gyermekeket. Ez egy valós szociális probléma — jelentette ki nemrég megkeresésünkre Szejke Ottilia elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő. Minden bizonnyal sokaknak nyújthat majd segítséget az, ha a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor, illetve az, hogy különleges esetekben már kétéves kortól óvodába írathatják gyermekeiket.

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2020. február 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 db tojás, 2 dl tej, 2,5 dkg friss élesztő, 10 dkg ...