Mennyi adót fizetünk jövőre?

Nem változik a gépjárműadó, de nagyobb telekilletéket kell majd fizetni, ugyanis beszámolják az ingatlan alatti területet is. Jelentősen módosul viszont az épületadó kiszámításának procedúrája, mert figyelembe veszik az ingatlan felhasználását is.

Két hónap múlva, 2016 január 1-jén az új adótörvénykönyv alapján lényeges módosítások lépnek életbe a helyi adók és illetékek terén — nem feltétlenül azok mértéke, inkább a procedúra változik. Apró bökkenő, hogy mindeddig nem jelent még meg az alkalmazás módszertana, és bizonyos esetekben kérdéses, kit is terhel az adófizetési kötelezettség. „Eddig a tulajdonos státusza (magán/jogi személy) alapján állapították meg az ingatlanadó összegét — magyarázza Maskulik Csaba városi tanácsos —, 2016 január 1-jétől azonban már az épület felhasználását is figyelembe veszik, azaz azt, hogy lakásnak, gazdasági tevékenységre vagy esetleg mindkettőre használják. Ha a magánszemély az ingatlant lakásként használja, pár lejes eltérésre számíthat mindössze, de nagyjából ugyanazon a szinten marad az adó értéke — ha azonban gazdasági tevékenységet folytat, az adó lényegesen megnő: az ingatlan becsült értékének 1,5%-ára. Ezeket az épület-értékbecsléseket szakcégek végzik majd (természetesen nagyon jó pénzért), ha viszont a tulajdonos nem végezteti el ezt a felmérést, akkor az adója 2% lesz az épület értékéből. Ha a magánszemély az ingatlant lakásnak és gazdasági célra is használja (egy szobában például műhely van vagy irodaként szerepel), akkor az adó összege részarányosan módosul annak függvényében, mekkora a lakó- és mekkora a gazdasági tevékenységre felhasznált terület. Mindezek mellett ha a magánszemély ingatlantulajdonos gazdasági tevékenységet folytat ugyan az épületben, de annak költségeit nem számolja fel (nem írja le az adóból), akkor nem köteles fizetni a megemelt adót. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa jogi személy, de lakásként használja az épületet, akkor a becsült érték 0,2%-át kell adóként kifizetnie, ha pedig gazdasági tevékenységet folytat az épületben, akkor az 1,5%-át. Véleményem szerint a legnagyobb baj az, hogy most november elejét írjuk, de nem jelent még meg az alkalmazás módszertana s nem tudom elképzelni, hogy a január 1-ig fennmaradó alig két hónapban hogy tudja minden érintett elvégeztetni például az épület-értékbecslést. Nem beszélve arról, hogy felvetődik jó pár kérdés is: ki fizeti például az adót, ha a ház fele/negyede bérbe van adva? Külön a tulajdonos és külön a bérlő vagy csak a tulajdonos? S ha a bérlő valamiféle kereskedelmi tevékenységet folytat?

Változtak a telekilletékek is: eddig az ingatlan alatti területre nem kellett, január 1-jétől viszont már arra is kell adót fizetni. Nem változik viszont a gépjárműadó és az a „szokás” sem, hogy aki március 31-ig egy összegben kifizeti az éves adóját (legyen szó magán vagy jogi személyről), az 10%-os kedvezményben részesül. Nem nagyon látom át, ezekkel az újításokkal hogy tudna mindenki március 31-ig fizetni — szerintem legjobb lenne ezt a határidőt kitolni egy-két hónappal. Persze az új adótörvénykönyvnek vannak pozitívumai is: eltörlődött a második, harmadik vagy negyedik ingatlanért eddig fizetett pluszadó. Szintén fontos pozitívum, hogy az önkormányzatok akár 500%-kal nagyobb adót vethetnek ki az elhanyagolt/ rendezetlen ingatlanok tulajdonosaira — csak még ezzel kapcsolatban sem készült el a módszertan. Arról már nem is beszélve, hogy nincs meghatározva, hol kezdődik az elhanyagoltság, rendezetlenség. Például a hulló vakolat is annak fog számítani vagy „csak” az összedőlő házfront?”