„Mennyi érték!” — ámul el a japán néprajzos

Norio Inagaki nyolc éve járja Erdélyt és gyűjti a népdalokat, néptáncokat, de különösképpen a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat: teljesen elvarázsolta a csedregi betlehemezés és pásztorjáték.

Még felgyorsult s épp ezért távolságilag némileg összezsugorodott világunkban is ritkán fordul elő, hogy a felkelő nap országából érkezzen turista Szatmárra — hát még olyan, aki az itteni hagyományokra, betlehemezésre és pásztorjátékokra kíváncsi.

Nos, másodjára esett meg a csoda, hogy egy távoli vidék és teljesen más kultúra szülötte, arcáról el nem tűnő, kedves mosollyal jegyezgeti szorgalmasan a karácsonyi csillagozás szövegét, teljesen belefeledkezve az észak-erdélyi betlehemezések különös világába. Először a '90-es évek elején „vetődött” erre a vidékre japán néprajzos, akinek az itt talált, tiszta hagyományok és értékek fölötti öröme annyira ragadós volt, hogy ráébresztett pár embert: milyen különleges kincsekkel és gondosan megőrzött hagyományokkal is bír ez a tájegység s akinek jelentős szerepe volt abban, hogy 1992-ben megszervezésre került a Betlehemes Találkozó az Északi Színházban.

Bő húsz év elteltével pedig ismét japán néprajzkutató állítgatja kameráit Csedregben és szinte áhítattal hallgatja a pásztorjáték „jó hangú angyalok dicsőítő karának” énekét. Norio Inagaki a Tokiói Kultúrtörténeti és Művészeti Egyetem tanára, aki romániai néptáncokból, népszokásokból, valamint az itt élő nemzetiségek kulturális egymásra hatásáról írja disszertációját. S mivel jó munkához idő kell, Norio már nyolcadik éve „veszi nyakába” Romániát — mindig a téli időszakban, részben mert különösen érdeklik a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó népszokások, részben mert az itt gyűjtött anyagot a nyári hónapok során dolgozza fel otthon. Anyaggyűjtése során bejárta már a Bánságot és a Székelyföldet, gyűjtött népdalt és néptáncot, avasi lakodalmast és ugrálóst, részt vett decemberben a Nemzetközi Betlehemes Találkozón s az ott fellépett erdélyi csoportok nyomába eredt — így érkezve meg Csedregbe is, ahol rögzítette a híres királyos-betlehemes játékot, a kilencéves Tatár Máté és Tatár Olivér csillagozását, valamint a pásztorjátékot is — és szinte euforikus állapotba került, amikor meghallotta, hogy ebben a faluban létezik egy harmadik, úgynevezett zsidós-betlehemezés is, amelyben az ószövetségi Ézsaiás jövendöli meg Jézus születését. „Ezt nem hiszem el — rázza mosolyogva fejét —, ilyen kicsi település és három betlehemes játék! Micsoda gazdag hagyományok, amik nincsenek elfelejtve, hanem élnek! Mennyi érték!” Örömét látva az ember szinte elszégyelli magát: számunkra is érték, de valahogy megszokott — s a világ másik végéből érkező lelkesedése kell ráébresszen, milyen különlegesen gazdagok is vagyunk...

Szabó Kinga Mária